Magyarok az űrben: újabb zsebműholdat indít a BME

A tervek szerint március 22-én startol Bajkonurból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold - közölte az egyetem.

  • Eduline/MTI

A zsebműhold egy orosz rakétával az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni. A zsebműhold 6 éven keresztül teljes egészében a BME-en készült. A Műegyetemen már több hasonló űreszköz is készült, mindhárom fejlesztésében részt vett a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK).

Mit keres az űrben egy zsebműhold?

Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség - elektroszmog - vizsgálata, erre utal a műhold neve is. Másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálhatja.

A SMOG-1 2020 őszén érkezett meg Rómába, a több mint négy hónapos római várakozás miatt azonban valószínűsíthető, hogy a pályára állás után - a többszöri Föld-kerülés miatt - hosszabb időt vesz igénybe, míg a kis szerkezet felölti akkumulátorát, kinyitja antennáit és aktiválja működését.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.