Újabb kutatás bizonyítja: komoly hatása lehet a mentális egészségre a távoktatásnak

A hallgatók több mint fele mondta azt, romlott a mentális egészségi állapota a járvány kezdete óta egy friss felmérés szerint.

  • Eduline

A National Student of Union (NUS) által készített kutatásban novemberben megkérdezett hallgatók közül sokan azt mondták, hogy komoly probléma volt ez idő alatt a stressz, magány, szorongás és a depresszió - írja a BBC.

Az egyetemisták a világ minden táján azzal szembesültek, hogy a személyes oktatást felváltotta az online tanulás, társasági eseményeket pedig a négy fal közötti magány. A kutatás szerint a nehézségek ellenére a megkérdezett hallgatóknak csupán egyötöde kért segítséget. Összességében úgy tűnik, hogy a magány és az elszigeteltség óriási hatással volt az egyetemisták közérzetre és a hangulatára. Nem meglepő módon sok hallgató a lehetőségek ellenére is jóval kevesebbszer kereste mások társaságát az elmúlt félévben, mint korábban.

Persze ez nem csak az egyetemistáknál gond. Egy korábbi felmérés is azt bizonyítja, hogy a 2020-as év távoktatása rendesen betett mindenkinek. A 11 és 15 év közötti, európai gyerekek egyre nagyobb hányada küzd mentális problémákkal. Minden negyedik gyerek arról számolt be, hogy gyakran ideges, ingerült és hetente legalább egyszer gondot okoz számára az alvás.

Sajnos nemcsak a szellemi kimerültség volt jellemző erre az évre. Egy másik felmérés szerint a fiatalok 80 százalékára is igaz, hogy nem mozog eleget - a távoktatás szerény lehetőségéi mellet pedig komolyan visszaesett a diákok állóképessége is. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi oktatási formák és megoldások miatt rengeteg iskolás esett ki az oktatásból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.