Újabb kutatás bizonyítja: komoly hatása lehet a mentális egészségre a távoktatásnak

A hallgatók több mint fele mondta azt, romlott a mentális egészségi állapota a járvány kezdete óta egy friss felmérés szerint.

  • Eduline

A National Student of Union (NUS) által készített kutatásban novemberben megkérdezett hallgatók közül sokan azt mondták, hogy komoly probléma volt ez idő alatt a stressz, magány, szorongás és a depresszió - írja a BBC.

Az egyetemisták a világ minden táján azzal szembesültek, hogy a személyes oktatást felváltotta az online tanulás, társasági eseményeket pedig a négy fal közötti magány. A kutatás szerint a nehézségek ellenére a megkérdezett hallgatóknak csupán egyötöde kért segítséget. Összességében úgy tűnik, hogy a magány és az elszigeteltség óriási hatással volt az egyetemisták közérzetre és a hangulatára. Nem meglepő módon sok hallgató a lehetőségek ellenére is jóval kevesebbszer kereste mások társaságát az elmúlt félévben, mint korábban.

Persze ez nem csak az egyetemistáknál gond. Egy korábbi felmérés is azt bizonyítja, hogy a 2020-as év távoktatása rendesen betett mindenkinek. A 11 és 15 év közötti, európai gyerekek egyre nagyobb hányada küzd mentális problémákkal. Minden negyedik gyerek arról számolt be, hogy gyakran ideges, ingerült és hetente legalább egyszer gondot okoz számára az alvás.

Sajnos nemcsak a szellemi kimerültség volt jellemző erre az évre. Egy másik felmérés szerint a fiatalok 80 százalékára is igaz, hogy nem mozog eleget - a távoktatás szerény lehetőségéi mellet pedig komolyan visszaesett a diákok állóképessége is. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi oktatási formák és megoldások miatt rengeteg iskolás esett ki az oktatásból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.