A hallgatók több mint fele mondta azt, romlott a mentális egészségi állapota a járvány kezdete óta egy friss felmérés szerint.
A National Student of Union (NUS) által készített kutatásban novemberben megkérdezett hallgatók közül sokan azt mondták, hogy komoly probléma volt ez idő alatt a stressz, magány, szorongás és a depresszió - írja a BBC.
Az egyetemisták a világ minden táján azzal szembesültek, hogy a személyes oktatást felváltotta az online tanulás, társasági eseményeket pedig a négy fal közötti magány. A kutatás szerint a nehézségek ellenére a megkérdezett hallgatóknak csupán egyötöde kért segítséget. Összességében úgy tűnik, hogy a magány és az elszigeteltség óriási hatással volt az egyetemisták közérzetre és a hangulatára. Nem meglepő módon sok hallgató a lehetőségek ellenére is jóval kevesebbszer kereste mások társaságát az elmúlt félévben, mint korábban.
Persze ez nem csak az egyetemistáknál gond. Egy korábbi felmérés is azt bizonyítja, hogy a 2020-as év távoktatása rendesen betett mindenkinek. A 11 és 15 év közötti, európai gyerekek egyre nagyobb hányada küzd mentális problémákkal. Minden negyedik gyerek arról számolt be, hogy gyakran ideges, ingerült és hetente legalább egyszer gondot okoz számára az alvás.
Sajnos nemcsak a szellemi kimerültség volt jellemző erre az évre. Egy másik felmérés szerint a fiatalok 80 százalékára is igaz, hogy nem mozog eleget - a távoktatás szerény lehetőségéi mellet pedig komolyan visszaesett a diákok állóképessége is. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi oktatási formák és megoldások miatt rengeteg iskolás esett ki az oktatásból.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
