Egy friss kutatás szerint a magasságotokat is befolyásolhatja, hogy mit esztek sulis korotokban

Akár fél fejjel is alacsonyabbra nőhettek, ha nem jutottok megfelelő táplálékhoz.

  • Eduline

Húsz centi különbség is lehet a legmagasabb és legalacsonyabb átlagmagassággal rendelkező országokban élő 19 évesek között - olvasható a Science Daily új kutatásában, amit a hvg.hu szúrt ki. Ez a lányoknál 8, a fiúknál pedig 6 éves lemaradást jelent a fejlődésben.

A felmérésből kiderült, hogy Északnyugat- és Közép-Európában, Hollandiában, Montenegróban, Izlandon és Dániában élnek a legmagasabb 19 évesek, míg legalacsonyabbra Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Afrikában nőttek a gyerekek. A gazdaságilag fejlődő országoknál - Kína vagy Dél-Korea - 35 év alatt 8 centivel nőttek magasabbra a fiúk, mint korábban. Ezzel szemben a szegényebb fekete-afrikai országokban, - ahol az iskolások nem jutottak megfelelő élelemhez -, vagy stagnált, vagy csökkent az átlagmagasság ez idő alatt.

Az eredményeket összesítve a tudósok felhívták a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy mit eszünk iskoláskorunkban, hiszen az akkori táplálkozás nemcsak az egészségünket, hanem az egész életünket meghatározza - például azt is, milyen betegségek alakulhatnak ki nálunk.

Ti szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy az ételekkel kapcsolatos szenvedélyeteket a gyakorlat mellett elméletben is tudjátok kamatoztatni? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.

Gasztronómiával kapcsolatos idegen szavak, aminek kevesen tudják a jelentését - teszt estére

Szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy nektek nem lehet olyan ételeket és főzéssel kapcsolatos kifejezéseket mutatni, aminek ne tudnátok a jelentését? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.