Akár fél fejjel is alacsonyabbra nőhettek, ha nem jutottok megfelelő táplálékhoz.
Húsz centi különbség is lehet a legmagasabb és legalacsonyabb átlagmagassággal rendelkező országokban élő 19 évesek között - olvasható a Science Daily új kutatásában, amit a hvg.hu szúrt ki. Ez a lányoknál 8, a fiúknál pedig 6 éves lemaradást jelent a fejlődésben.
A felmérésből kiderült, hogy Északnyugat- és Közép-Európában, Hollandiában, Montenegróban, Izlandon és Dániában élnek a legmagasabb 19 évesek, míg legalacsonyabbra Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Afrikában nőttek a gyerekek. A gazdaságilag fejlődő országoknál - Kína vagy Dél-Korea - 35 év alatt 8 centivel nőttek magasabbra a fiúk, mint korábban. Ezzel szemben a szegényebb fekete-afrikai országokban, - ahol az iskolások nem jutottak megfelelő élelemhez -, vagy stagnált, vagy csökkent az átlagmagasság ez idő alatt.
Az eredményeket összesítve a tudósok felhívták a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy mit eszünk iskoláskorunkban, hiszen az akkori táplálkozás nemcsak az egészségünket, hanem az egész életünket meghatározza - például azt is, milyen betegségek alakulhatnak ki nálunk.
Ti szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy az ételekkel kapcsolatos szenvedélyeteket a gyakorlat mellett elméletben is tudjátok kamatoztatni? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.
Gasztronómiával kapcsolatos idegen szavak, aminek kevesen tudják a jelentését - teszt estére
Szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy nektek nem lehet olyan ételeket és főzéssel kapcsolatos kifejezéseket mutatni, aminek ne tudnátok a jelentését? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
