Akár fél fejjel is alacsonyabbra nőhettek, ha nem jutottok megfelelő táplálékhoz.
Húsz centi különbség is lehet a legmagasabb és legalacsonyabb átlagmagassággal rendelkező országokban élő 19 évesek között - olvasható a Science Daily új kutatásában, amit a hvg.hu szúrt ki. Ez a lányoknál 8, a fiúknál pedig 6 éves lemaradást jelent a fejlődésben.
A felmérésből kiderült, hogy Északnyugat- és Közép-Európában, Hollandiában, Montenegróban, Izlandon és Dániában élnek a legmagasabb 19 évesek, míg legalacsonyabbra Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Afrikában nőttek a gyerekek. A gazdaságilag fejlődő országoknál - Kína vagy Dél-Korea - 35 év alatt 8 centivel nőttek magasabbra a fiúk, mint korábban. Ezzel szemben a szegényebb fekete-afrikai országokban, - ahol az iskolások nem jutottak megfelelő élelemhez -, vagy stagnált, vagy csökkent az átlagmagasság ez idő alatt.
Az eredményeket összesítve a tudósok felhívták a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy mit eszünk iskoláskorunkban, hiszen az akkori táplálkozás nemcsak az egészségünket, hanem az egész életünket meghatározza - például azt is, milyen betegségek alakulhatnak ki nálunk.
Ti szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy az ételekkel kapcsolatos szenvedélyeteket a gyakorlat mellett elméletben is tudjátok kamatoztatni? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.
Gasztronómiával kapcsolatos idegen szavak, aminek kevesen tudják a jelentését - teszt estére
Szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy nektek nem lehet olyan ételeket és főzéssel kapcsolatos kifejezéseket mutatni, aminek ne tudnátok a jelentését? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
