Egy friss kutatás szerint a magasságotokat is befolyásolhatja, hogy mit esztek sulis korotokban

Akár fél fejjel is alacsonyabbra nőhettek, ha nem jutottok megfelelő táplálékhoz.

  • Eduline

Húsz centi különbség is lehet a legmagasabb és legalacsonyabb átlagmagassággal rendelkező országokban élő 19 évesek között - olvasható a Science Daily új kutatásában, amit a hvg.hu szúrt ki. Ez a lányoknál 8, a fiúknál pedig 6 éves lemaradást jelent a fejlődésben.

A felmérésből kiderült, hogy Északnyugat- és Közép-Európában, Hollandiában, Montenegróban, Izlandon és Dániában élnek a legmagasabb 19 évesek, míg legalacsonyabbra Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Afrikában nőttek a gyerekek. A gazdaságilag fejlődő országoknál - Kína vagy Dél-Korea - 35 év alatt 8 centivel nőttek magasabbra a fiúk, mint korábban. Ezzel szemben a szegényebb fekete-afrikai országokban, - ahol az iskolások nem jutottak megfelelő élelemhez -, vagy stagnált, vagy csökkent az átlagmagasság ez idő alatt.

Az eredményeket összesítve a tudósok felhívták a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy mit eszünk iskoláskorunkban, hiszen az akkori táplálkozás nemcsak az egészségünket, hanem az egész életünket meghatározza - például azt is, milyen betegségek alakulhatnak ki nálunk.

Ti szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy az ételekkel kapcsolatos szenvedélyeteket a gyakorlat mellett elméletben is tudjátok kamatoztatni? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.

Gasztronómiával kapcsolatos idegen szavak, aminek kevesen tudják a jelentését - teszt estére

Szeretitek a hasatokat? Úgy gondoljátok, hogy nektek nem lehet olyan ételeket és főzéssel kapcsolatos kifejezéseket mutatni, aminek ne tudnátok a jelentését? Lássuk, a következő teszttel kifogunk-e rajtatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.