Sorban állással indult a félév a Miskolci Egyetemen

Többszáz méteres sor alakult ki hétfő reggel a Miskolci Egyetem előtt, mivel az épületbe csak lázmérés és kézfertőtlenítés után léphetnek be a hallgatók - mesélte nekünk az egyetem egyik hallgatója, aki korábban videót is küldött a sorban állásról.

  • Eduline

Cikkünk frissült

"Jelenleg két főbejárat üzemel, ahol én álltam sorban, onnan nagyjából 5-6 perc alatt bejutottam. Ezután következett a lázmérés és a kézfertőtlenítés. A másik bejáratnál azonban sokkal nagyobb sor állt, nagyjából 100 méter, ami lassabban is haladt. Számítottunk rá, hogy ez lesz, bár tudtommal tilos a csoportosulás" - írta meg nekünk Lili, a Miskolci Egyem egyik hallgatója.

A sorban állásról készített videóját itt nézhetitek meg:

A Miskolci Egyetem megkeresésünkre a feltorlódással, illetve a beléptetéssel kapcsolatban azt írta: az egyetemen "mai nap kezdődött meg az oktatás, így a sor a tömeges érkezés miatt alakult ki. A helyzetre azonnal reagálva több ponton is megkezdtük kézi lázmérővel a testhőmérséklet mérését, így a sor perceken belül teljesen megszűnt". Azt is hozzátették, elhivatottak az óvintézkedések betartása mellett, így természetesen megtalálják a módját, hogy hallgatóiknak ne kelljen sorakozni reggelente.

Ha nektek is hasonlóan indult az első napotok az egyetemen, küldjetek róla képet az [email protected].

Hibrid oktatás vagy teljes távoktatás - így indul a félév az egyetemeken

Bár korábban már körbekérdeztük az egyetemeket azzal kapcsolatban, hogy milyen formában tervezik indítani a tanévet, a napokban olvasható járványügyi statisztikákat figyelembe véve újra felmerült bennünk a kérdés: vajon mindenhol lesz személyes oktatás? Most ismét felkerestük a felsőoktatási intézményeket. Eddig a lentiekben olvasható válaszokat kaptuk, de amint újabb válasz érkezik, cikkünket frissítjük.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.