Nem minden maszk unalmas - az olasz tanároké elég menő lesz

Az általános iskolákban nem teszik kötelezővé a szájmaszk viselését Olaszországban, azonban a felsőbb évfolyamokba járó diákoknak és a tanároknak azonban viselniük kell.

  • Eduline/MTI

A szeptember 14-i tanévkezdés előtt ismertetett közös útmutatása szerint az első nyolc osztály tanulói számára, vagyis hat és tizennégy éves kor között nem lesz kötelező a szájmaszk a tantermekben, ha a diákok között biztosítják a legalább egyméteres távolságot.

Az iskola más területein, a folyosóktól kezdve a menzáig, viszont nekik is is szájmaszkban kell lenniük. A felsőbb osztályokban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban a tanórákon kötelező lesz a szájmaszk viselése.

A legjobb azonban az, hogy a tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.

Most akkor kell maszk vagy sem?

Tegnap az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely az „új normális” keretek meghatározásánál figyelembe vesz több szempontot is.

Az a véleményük, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot” – írják.

Magyarországon nincs központi utasítás arra vonatkozóan, hogy a maszkhasználat kötelező lenne. Ahol nem megoldható a védőtávolság megtartása, ott ajánlott, illetve az egyes iskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, szabályozzák-e a maszkviselést. 

„Semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot"

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, ami nem támogatja a túlzott szabályozást, más országok adataira hivatkoznak, és abban reménykednek, hogy az „új normális" tényleg normális lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.