Három érmet is szereztünk - magyar sikerek a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián

A magyar diákok egy ezüst- és két bronzérmet szereztek a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián (CEOI), amelyen tizenhárom ország ötvenöt, húsz évesnél fiatalabb diákja vett részt Nagykanizsán.

  • Eduline/MTI

A péntek délután zárult CEOI 2020-on résztvevő középiskolások két, öt-öt órán át zajló versenynapon mérték össze versenyprogramozási ismereteiket három-három feladat önálló megoldásával. Ezek olyan emelt szintű algoritmusok kreatív alkalmazását igénylő feladatok, amelyek megoldása még egy végzős informatika szakos egyetemista számára is komoly kihívást jelentenének. A feladatok nem hétköznapi kódolási ismereteket, hanem komplex algoritmikus gondolkodást igényelnek a versenyzőktől - írják a szervezők. 

A magyar csapat tagjai közül ezüstérmet kapott Tóth Gellért, az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója, bronzérmet kapott Szabó Kornél, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és Szente Péter, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium diákja - közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.

Nem ez az első, hogy a magyar diákok szép eredménnyel zárják a versenyt, az idei díjakkal együtt összesen ötvenkilenc érmet gyűjtöttek össze 1994 óta. Magyarország a CEOI egyik alapító tagja és többször adott már otthont a versenynek: 1995-ben Szegeden, 2001-ben Zalaegerszegen, 2005-ben Sárospatakon, 2012-ben Tatán. A jövő évi CEOI-t a tervek szerint Horvátországban rendezik.

Nemrég a Nemzetközi Biológiai Diákolimpia helyett rendezett versenyen és a nemzetközi kémiai diákolimpián is sikeresen szerepeltek a magyar középiskolások.

Újabb siker: biológiából nyertek érmeket a magyar diákok

Az idei Nemzetközi Biológiai Diákolimpia elmaradt a koronavírus miatt, de a versenyzők összemérhették tudásukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.