A WHO szerint 12 éves kortól mindenkinek maszkot kellene hordania

A 12 évnél idősebb gyerekeknek is maszkot kellene viselniük a koronavírus-világjárvány elleni védekezés miatt, ugyanúgy, ahogy a felnőtteknek, a 6 és 11 év közöttieknek pedig a körülményektől függően az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) új ajánlása szerint.

  • MTI

A 12 év felettieknek különösen abban az esetben kellene maszkot viselniük, ha környezetükben nem biztosítható az egyméteres távolság az emberek között, és nagy a fertőzésveszély. A 6 és 11 év közöttiek maszkviselése aszerint ajánlott, hogy mekkora a fertőzésveszély a környezetükben, a gyerek képes-e hatékonyan viselni a maszkot, tudja-e ezt felnőtt ellenőrizni, és hogy áll-e rendelkezésre elegendő maszk - teszik hozzá.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a maszkviselés hogyan befolyásolja a gyerek tanulását, lelki-társadalmi fejlődését, és hogy kerül-e kapcsolatba olyan emberekkel, akiknél nagy kockázata van a súlyos megbetegedésnek. Az öt éven aluli gyerekeknek nem kell maszkot viselniük, összevetve a biztonság kérdését és a gyerek érdekeit a szakosított ENSZ-szervezetek szerint. 

Bizonyos vizsgálatok eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az idősebb gyerekek nagyobb valószínűséggel adják tovább a fertőzést, mint a fiatalabbak, de több vizsgálatra van szükség a gyerekek és a felnőttek átadóképességének megállapítására - írták.

Nyilvánosak az új szabályok - ilyen intézkedési tervet kaptak a magyar iskolák

Tegnap este fél 10-kor az iskolák intézményvezetői megkapták azt a járványügyi intézkedési tervet, amely a 2020/21-es tanévben lesz érvényben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Felsőoktatás
Vatai Dalma

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna