Egy hét a visszaállásig: sokat számít, mennyit és hogyan alszotok

A koronavírus járvány és a nyári életmód jelentősen megváltoztatta mindenki alvási rutinját - hamarosan itt az idő visszaállni a megszokott kerékvágásba.

  • Eduline

Időtartamában, ütemezésében és körülményeiben is fel kell készítenünk a gyerekeket a megfelelő alvásra, hogy képesek legyenek a mindennapi koncentrálásra, és testi és lelki higiéniájuk összhangjának a kialakításával megfeleljenek az új kihívásoknak - írja Magyar Alvás Szövetség közleményében.

Hozzáteszik, a különböző korú gyermekeknek különböző mennyiségű alvásra van szükségük. A három és öt év közöttiek 10-13 óra, a hat és tizenkét év közöttiek 9-12 óra, a tizenhárom és tizennyolc év közöttiek pedig 8-10 óra alvást igényelnek.

Senkinek sem új információ, hogy az alvás jelentősen befolyásolja mindenki egészségét és hatással van a testi és a lelki fejlődésre. A megfelelő alvásidőtől megfosztottak pedig hátrányba kerülnek az egészségesen alvó társaikkal szemben - írja a szövetség -, a rossz alvás megváltoztatja a mindennapi életüket, teljesítményük csökken, érzelmileg labilisabbá válnak és érzékenyebbek a betegségekre.

A pszichológus szerint sem egyszerű az iskolakezdés

Ugyanis nagy változást jelent az óvodáskor után a gyerekek életében - mondta Csehák Hajnalka pszichológus.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.