Jó hír nemcsak könyvmolyoknak: újra nyitva vannak a budapesti könyvtárak

Mivel a nyáron több időtök van olvasni vagy éppen kutatómunkát végezni, jó, ha tudtok róla, hogy számos könyvtár újra kinyitotta kapuit.

  • Eduline

Újra lehet válogatni a polcokról a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliotékáiban, így nem szükséges előzetesen megrendelni a könyveket - közölte korábban az intézmény az MTI-vel.

A már megnyitott könyvtárakban csütörtöktől a teljes szolgáltatási paletta elérhetővé válik. A Központi Könyvtárban is újra használható lesz valamennyi olvasói tér. A szabadpolcos övezet és Sárkányos Gyerekkönyvtár mellett a Budapest Gyűjtemény, a Zenei Gyűjtemény és a Szociológiai Gyűjtemény is várja látogatóit, továbbá a raktári kéréseket is teljesítik - írják.

A Központi Könyvtár - az olvasói igényeket figyelembe véve - minden csütörtökön meghosszabbított nyitvatartási idővel, 10 és 20 óra között tart nyitva. Valamint jó hír, hogy július 22-én a többi 31 könyvtárukat is újranyitják.

Országos Széchényi Könyvtár

A Kézirattár, a Régi Nyomtatványok Tára, a Színháztörténeti és Zeneműtár, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár és a Történeti Fénykép- és Videótár 2020. július 14-étől szintén újra fogadja olvasóit - írja az intézmény honlapján.

Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvtári szolgáltatásai már 2020. június 17. óta igénybe vehetők. Július 13-tól azonban az Egyetemi Levéltár is újra várja a kutatókat a szokásos nyitvatartással, keddtől csütörtökig 9 és 16 óra között - tette közzé a könyvtár honlapján.

Az intézmények a koronavírus-fertőzés miatt kialakult járványügyi szabályok betartására külön felhívták a figyelmet.

„Nem szabad Péternek tétlenkednie" - latin dolgozatok 1801-ből

A Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum régi latin dolgozatokról osztott meg képeket Facebook oldalán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.