Mennyiért lehet most találni budapesti albérletet?

Már most nagy keresésben vagytok, mert ősztől albérletre lenne szükségetek? Megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten szeretnétek lakást bérelni.

  • Eduline

Nemrég utánajártunk a budapesti kollégium áraknak, most pedig annak, hogy nagyjából milyen összegben kell gondolkodnotok, ha nem a kollégium mellett döntenétek, hanem inkább albérletbe költöznétek.

Mostanában sok helyen lehetett olvasni arról, hogy a vírus miatt lejjebb mentek az albérlet árak, most megnéztük, hogy mennyit kell félretennetek havonta, ha bérelnétek. Első körben a szobaárakat jártuk körbe.

Körülbelül 40 000 forinttól van lehetőség szobát bérelni, ehhez persze még hozzá kell adni a rezsiköltséget. A legnépszerűbb kerületekben „néztünk szét”, ahol a 2 szobás lakások árait figyeltük. Az egyik legkedveltebb kerület a XI. A legalacsonyabb ár, amivel találkoztunk 120 000 forint volt, de átlagban 160 és 230 0000 forint között mozognak a bérleti díjak. Ezek a lakások 50-60 négyzetméteresek, 2 főnek kényelmesek, de akár 3-an is elférnek.

A VIII. kerületben teljesen vegyes árakat figyeltünk meg, nyilván ez attól is függ, hogy a kerület melyik részén található lakás. Van például 155 000 forint plusz rezsiért 83 négyzetméteres, 3 szobával, de másfél szobás is akad, 45 négyzetméteres 180 000-ért. A keresés azt mutatja, hogy mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőt.

A XIV. kerületben 120 és 140 0000 forint között lehet találni jó állapotú, 2 szobás vagy nappali plusz 2 szobás lakásokat. Az V. kerületben még mindig látszik az árakon, hogy sokan megpróbálják az Airbnb lakásokat most is kiadni, de nyomottabb áron. Több olyan lakás van, ami az árához képest elég extra, így érdemes szétnézni és ne feledjétek, alkudni mindig ér.

A XIII. kerületben is találni mindenféle lakást, de van például 170 000 forintért 3 szobás, 70 négyzetméteres, amit ha hárman béreltek, akkor jobban jártok, mintha valaki egyedül bérel egy kisebbet, szinte ugyanennyiért.

Tízezres támogatást kapnak a nyári táborozáshoz a budapesti szülők

Tízezer budapesti 14 éven aluli gyereknek egyenként tízezer forintot ad táboroztatási támogatásként a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.