Rendkívüli iskolabezárások: legutóbb 33 éve volt országos szünet - akkor a hó miatt
Különleges hét a mostani, nem csak azért, mert új okítási munkarendet vezettek be, hanem azért is mert hosszú ideje nem volt ehhez hasonló iskolai "szünet". A nosztalgia kedvéért összeszedtük a legemlékezetesebb iskolai szüneteket a múltból.
Eduline
Presze a jelenlegi helyzet nem hasonlítható semmihez. Az utolsó országos, rendkívüli iskolai bezárások 1987 januárjában voltak. Ekkor ugyanis hatalmas havazás volt az egész országban. Ez a "Nagy '87-es havazásként" vonult be a történelembe. Leállt a közlekedés, sok települést napokig nem lehetett kimenni az utcára, sokat pedig teljesen elzárt a havazás a külvilágtól.
"Emlékszem, amikor felkeltünk reggel, gyanús volt, hogy az erkély egyik sarkában hatalmas hó van. A szél is nagyon fújt. Sokan ennek ellenére elindultunk az iskolába, de nekünk kellett kitaposni az ösvényeket a friss hóban. Többen csak a második, harmadik órára értek be, de olyanok is voltak, akik napokig nem tudtak bejárni az iskolába" - emlékezett vissza egy hajdani iskolás.
A havat sok helyen, az akkor még Magyarországon állomásozó orosz kiskatonák segítségévek lehetett eltakarítani, éjjel-nappal mentek a munkagépek és a hókotrók:
Korábban rendkívüli iskolai szünetre az 1956-os forradalom ideje alatt volt példa, illetve több télen is előfordult, hogy a hidegebb időszakban úgynevezett "szénszünetet" rendeltek el. Ilyenkor bezártak az iskolák, hogy a nagy hidegben spóroljanak a tüzelővel, így a tanítás is szünetelt - azonban ez jellemzően csak helyi és pár napos, maximum egy hetes szüneteket jelentett.
Ti is emlékeztek a Nagy havazásra, esetleg elmesélnétek, milyen volt akkor iskolásnak lenni, akkor írjátok meg az [email protected]. A 2020-ban a távoktatás kérdése folyamatosan téma nálunk is, ha kíváncsiak vagytok a legfrissebb fejleményekre, akkor itt megtaláljátok a folyamatosan frissülő cikkeinket.
Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogják, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki ezen a téren - mondta a köznevelési államtitkár.
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.