Különleges hét a mostani, nem csak azért, mert új okítási munkarendet vezettek be, hanem azért is mert hosszú ideje nem volt ehhez hasonló iskolai "szünet". A nosztalgia kedvéért összeszedtük a legemlékezetesebb iskolai szüneteket a múltból.
Presze a jelenlegi helyzet nem hasonlítható semmihez. Az utolsó országos, rendkívüli iskolai bezárások 1987 januárjában voltak. Ekkor ugyanis hatalmas havazás volt az egész országban. Ez a "Nagy '87-es havazásként" vonult be a történelembe. Leállt a közlekedés, sok települést napokig nem lehetett kimenni az utcára, sokat pedig teljesen elzárt a havazás a külvilágtól.
"Emlékszem, amikor felkeltünk reggel, gyanús volt, hogy az erkély egyik sarkában hatalmas hó van. A szél is nagyon fújt. Sokan ennek ellenére elindultunk az iskolába, de nekünk kellett kitaposni az ösvényeket a friss hóban. Többen csak a második, harmadik órára értek be, de olyanok is voltak, akik napokig nem tudtak bejárni az iskolába" - emlékezett vissza egy hajdani iskolás.
A havat sok helyen, az akkor még Magyarországon állomásozó orosz kiskatonák segítségévek lehetett eltakarítani, éjjel-nappal mentek a munkagépek és a hókotrók:
Korábban rendkívüli iskolai szünetre az 1956-os forradalom ideje alatt volt példa, illetve több télen is előfordult, hogy a hidegebb időszakban úgynevezett "szénszünetet" rendeltek el. Ilyenkor bezártak az iskolák, hogy a nagy hidegben spóroljanak a tüzelővel, így a tanítás is szünetelt - azonban ez jellemzően csak helyi és pár napos, maximum egy hetes szüneteket jelentett.
Ti is emlékeztek a Nagy havazásra, esetleg elmesélnétek, milyen volt akkor iskolásnak lenni, akkor írjátok meg az [email protected]. A 2020-ban a távoktatás kérdése folyamatosan téma nálunk is, ha kíváncsiak vagytok a legfrissebb fejleményekre, akkor itt megtaláljátok a folyamatosan frissülő cikkeinket.
Megszólalt a köznevelési államtitkár: pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz
Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogják, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki ezen a téren - mondta a köznevelési államtitkár.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
