Győri diák nyerte az Országos Középiskolai Filmszemlét

Megvannak az Országos Középiskolai Filmszemle nyertesei, az első három helyezett és a különdíjasok pénzjutalomban is részesültek.

  • Eduline

Utassy Jázmin, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium diákja, A Valami című filmjével megnyerte a 2020-as Országos Középiskolai Filmszemlét. A testvérpár kapcsolatát bemutató filmet találta legjobbnak a 97 pályamű közül a zsűri, de díjaztak többek között iskolai zaklatásról szóló munkát és egy autista kisfiút bemutató rövidfilmet is - számolt be az eseményről az Index.

A második díjat Grüll Benjámin, a fővárosi Bornemisza Gimnázium diákja kapta az 1920-as évek Magyarországán végzett emberkísérletekről készült anyagáért, aminek címe a Szuperkatonák. Harmadik pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból érkező Nincs később! című film. Gergely Bálint műve lett, amely három érintett belső monológjára építve mutat be egy iskolai zaklatást.

Az Indavideó felületén lehetett a szemlére pályázni, a fesztivált pedig a budapesti Káldor Miklós Kollégiumban tartották február 21-23-án. Maximum 15 perc hosszú játék-, animációs vagy dokumentumfilmmel lehetett pályázni. Az első helyezett 150 ezer, a második 70 ezer, a harmadik pedig 30 ezer forint pénzjutalmat kapott.

A teljes cikket, valamint a további díjazott diákok filmjeit itt nézhetitek meg.

Taroltak az ELTE-s hallgatók a világversenyen: harmadik helyen végeztek

Minden eddiginél jobb eredményt értek el az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) joghallgatói a Párizsban megrendezett Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyen. A tavalyi hatodik helyezés után, idén harmadik helyen végzett a csapat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.