Sokszor írtunk már az irodalomról és magáról az írásról kicsit más szemszögből. Most egy olyan programot ajánlunk, ahol fontos a mesélés, de nem csak azok próbálhatják ki magukat, akik írónak készülnek.
Vannak olyan versek, amelyeket mindenki tanult memoriterként – vagy legalábbis olvasott – az iskolában. De hogyan lehet úgy hozzányúlni ezekhez a szövegekhez, hogy egyszerre legyenek modernek, közben mégis méltó módon képviseljék mindazt, amit a saját korukban jelentettek? Nemrég erről is beszélgettünk Szabó Erika színésznővel, aki olyan vállalkozásba kezdett, ahol kicsit újragondolták a „kötelező” irodalmat. Ha ti is szeretitek az irodalmat, vagy csak szerettek kötetlenül mesélni és kipróbálnátok magatokat valami újban, akkor ez a program tetszeni fog.
A Story Slam projekt lényegében egy nyilvános történetmesélő sorozat, ahol havonta egyszer a közönségből jelentkezők mondanak egy adott témáról igaz történetet saját életükből. Persze nem csak azoknak ajánlott, akik szívesen mesélnének.
Az est mindig a szervezők által felkért mesélőkkel indul, akik szintén egy történetet mondanak el, de a meghirdetett témától függetlenül. Eddig már Hammer Ferenc egyetemi oktató, punk rocker; Márta István zeneszerző, színházigazgató, Bak Zsuzsa forgatókönyvíró, Andrew Hefler színész, rendező, Márton András zenész, zeneszerző, a KFT zenekar tagja, Saly Noémi író, és mondott már történetet sportoló, művészettörténész, újságíró egyetemista is.
Ha szívesen jelentkeznétek vagy csak kíváncsiak vagytok, hogy zajlik egy ilyen esemény, akkor a Facebook-oldalukon még több információt elolvashattok és megnézhetitek a korábbi előadásokat is.
Ha szívesen megnéznétek az irodalmat még egy oldalról, akkor próbáljátok ki ezt a kvízünket. Ady Endre az egyik legnagyobb költőnk, verseit számos nyelvre lefordították. Lefordítottuk néhány versét angolra, a Google fordítója segítségével - így is megismeritek?
Kötelezők másként: „az irodalom megérdemel egy újrafelfedezést"
Vannak olyan versek, amelyeket mindenki tanult memoriterként - vagy legalábbis olvasott - az iskolában. De hogyan lehet úgy hozzányúlni ezekhez a szövegekhez, hogy egyszerre legyenek modernek, közben mégis méltó módon képviseljék mindazt, amit a saját korukban jelentettek? Többek között erről is beszélgettünk Szabó Erika színésznővel, aki olyan vállalkozásba kezdett, ahol kicsit újragondolták a „kötelező" irodalmat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
