Ez lett 2019 legcsúnyább szava a Darmstadti Egyetem nyelvészei szerint

A klímahisztéria kifejezést választotta 2019 legellenszenvesebb német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága.

  • Eduline/MTI

A testület keddi közleménye szerint a német nyilvánosságban széles körben elterjedt kifejezés általánosító módon "patologizálja" - betegesnek tünteti fel - és "egyfajta kollektív pszichózisnak" láttatja az éghajlatváltozás megfékezése iránti növekvő elkötelezettséget. A kifejezés használói ezzel a módszerrel akarják lejáratni és hitelteleníteni a klímaváltozás megfékezését szolgáló erőfeszítéseket és az ügyről folytatott vitákat - áll a zsűri indoklásában.

Hozzátették: az éghajlatváltozásról felhalmozott tudományos ismeretek alapján megállapítható, hogy a klímahisztéria kifejezés félrevezető, és használata "felelőtlen módon tudományellenes tendenciákat támogat".

A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. A 2019-es megmérettetésre 671 javaslat érkezett, összesen 397 kifejezést és szófordulatot jelöltek az év legcsúnyább szavának. A leggyakrabban jelölt szavak közé tartozik például a klímatagadó (Klimaleugner), a repülési szégyen (Flugscham) és a szennyezési jogok (Verschmutzungsrecht).

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.

Az év legcsúnyább kifejezése 2018-ban a kitoloncolás elleni ipar (Anti-Abschiebe-Industrie), 2017-ben az alternatív tények (alternative Fakten), 2016-ban a nemzetáruló (Volksverräter), 2015-ben a jótét lélek (Gutmensch), 2014-ben pedig a hazug sajtó (Lügenpresse) volt.

A klímaválság, a klímaszorongás és az aktivizmus is a tanterv része lesz az új-zélandi iskolákban

Minden új-zélandi iskola számára elérhetőek lesznek a klímaválsággal kapcsolatos oktatási segédanyagok. Ezzel az új tantervvel az ország a világon az elsők között áll.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.

@eduline.hu

“Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu