Egy történet szerint a műegyetemisták elefántok segítségével nyertek meg egy kollégiumi versenyt. Most kiderült, mindez tényleg megtörtént, napilapok számoltak be az 1985-ös egyetemi legendáról.
A BME-n van minden évben egy vetélkedő a karok között már régóta. Egyszer a feladat a legnagyobb állat beszerzése volt, és elméletileg pont volt elefánt a Kruspér utcában. Az Urbanlegends A Jövő Mérnöke című lap archívumában kutatott, méghozzá sikeresen. Kiderült, hogy mindez valóban megtörtént, méghozzá az 1985-ös Vásárhelyi Napokon, és az Esti Hírlapnak fotója is volt az esetről.
A lap szerint a Műegyetem építészmérnöki kari kollégiumának névadójára emlékező hagyományos versenysorozaton az öt évfolyam csapatai egyéni ötleteikkel igyekeznek a díjakat elnyerni. A harmadik évfolyam hallgatóinak idei ötlete a szó szoros értelmében "állati" volt: állatok felvonultatásával szervezték a szlalom versenyt. Az elefántok bevonását azonban nehéz volt überelni, így az az évi VN Kupát végül a harmadik évfolyam nyerte. A performansz olyan emlékezetesre sikerült, hogy arról a Népszabadság még a következő évi versenyről tudósító beszámolójában is megemlékezett:
Tavaly ilyenkor például nagyot néztek a környék lakói a felvonuló három elefánt láttán, amit az építőmérnök jelöltek ‘szereztek be’ a vetélkedésükhöz, és vonultattak fel nagy büszkén a zsűri előtt.
Abban az évben egyébként volt még programként Empire State Building-mászás (a Schönherz kollégiumban), rabszolgavásár, amelyen az évfolyamoknak kellett tanár-patrónust szerezniük, vagy épp „mozgó vetélkedő”, ahol – sok egyéb mellett – házasságlevelet, börtönből szabaduló levelet kellett szerezniük a csapatoknak.
A teljes cikket, még több egyetemi legendáról itt olvashatjátok el.
Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
