Használhatatlanná vált a tornaterem egy dunakeszi iskolában, az összes tesióra elmaradt

Gyakorlatilag teljesen használhatatlanná vált az elmúlt évek során a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium tornaterme. Eső idején már vödrökkel és ládákkal sem tudja az iskola megvédeni a padlót borító parkettát, a beázott teremben pedig több helyen annyira felpúposodott a padló, hogy az már balesetveszélyes – írja az Index egy birtokába került levél alapján.

  • Eduline

Az Indexnek küldött levél szerint egyik nap mind a 729 diáknak elmaradt a testnevelésórája az állapotok miatt. Máskor a vödröket kell kerülgetni, és már többen megcsúsztak a rongyokból és tálakból szivárgó vízben.

Tavaly óta a hagyományos a tornacsarnokban tartott szalagavatót is máshol kellett megszervezni. A levél írója szerint az iskolában nem csak a csarnok, de a nyílászárók, vízvezeték felújítása is húzódik, mert bár "egy megnyert pályázatunk van, csak gyakorlatban nem érzékelünk semmit".

Pedig Dunakeszin 2017 szeptemberében egy új iskolaépületet és sportcsarnokot is átadtak, amely 4,6 milliárd forintos állami támogatásból valósult meg. A levél szerint a jövőben egy új gimnázium és középiskola építését is tervezik.

Az Index kereste a gimnázium igazgatóját, a Klebelsberg Központot és a helyi önkormányzatot, de még nem kaptak választ.

Nem csak a dunakeszi gimnázium van ilyen rossz állapotban. Legutóbb zuglói szülők írtak levelet a tankerületnek a beázási, omlási gondok, a tantermek, padok, mosdók felújítása miatt. A levélben emellett a tanárhiányra, a sérült gyerekek megfelelő ellátásának hiányára és a gyakori intézményvezető-váltások és a kinevezések körüli visszásságokra is kitértek:

Akkora a tanárhiány Zuglóban, hogy a szülők is a tankerülethez fordulnak

Nyílt levélben fordultak a közép-pesti tankerületi központ igazgatójához a szülők a tanárhiány, a sérült gyerekek megfelelő ellátásának hiánya, a gyakori intézményvezető-váltások és a kinevezések körüli visszásságok, illetve az iskolai épületek rossz állaga miatt. Szerintük a tankerület eddig munkájának egy része csak látszatintézkedésekből állt. A zuglói problémák máshol is jelen vannak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.