Ennyivel drágultak idén a nyári táborok: még mindig a július a legkedveltebb időszak

Egyre több az offline tábor, 10%-kal kell többet fizetni mind a napközis táborokért és a július a legkedveltebb időszak. Így táboroznak idén a diákok.

  • Eduline

Pénteken véget ér a 2018/19-es tanév és megkezdődik a közel két és fél hónapos nyári vakáció csaknem másfél millió általános és középiskolás diák számára. Ahogy már írtunk róla, a taborfigyelo.hu portál szerint a legnépszerűbbek a sport tematikájú vakációs lehetőségek, és a legtöbben Veszprém megyében táboroznak. A táborok tematikájától függetlenül egyre több offline tábor jelenik meg a piacon, ahol a turnusokban az okoseszközök, telefonok, tabletek használata tilos - írja az oldal.

Táborfigyelő

A napközis vakációs lehetőséget választók aránya még magasabb lett, mint az ott alvós táborokban nyaralóké, de egyre kiegyenlítettebb az arány a két tábortípus között (52% vs. 48%).

Táborfigyelő

A táborozások időbeli eloszlását vizsgálva látható, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a július hónap a legkedveltebb időszak, de nagyon sokan választják a júniusi, közvetlenül az iskolazárást követő időszakot is táborozásra.

Táborfigyelő

A táborok árai a táborozók rekord létszáma miatt is emelkedett, nagyságrendileg 10%-kal kell többet fizetni mind a napközis, mind az ott alvós táborok esetében. Egy napközis tábor átlagos költsége egy turnusra 35 ezer forint, míg ott alvós rendszerű tábor esetén az átlagár 50 ezer forint.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.