Készpénzmentesen lehet igazán gondtalan a nyaratok

Fesztiválok, strandolás, külföldi- és belföldi utazások. A körülbelül 10 hetes nyári szünidőbe rengeteg program fér bele, amikhez elengedhetetlen, hogy pénzügyileg is tudatosak legyetek. Adunk néhány tanácsot, amit érdemes megfogadnotok, a pénzügyi tudásotok pedig akár tesztelhetitek is.


Ellenség és segítőkész barát is lehet a technológia a tantermekben

Ma már szinte az iskolában és az osztálytermekben is kikerülhetetlenek a digitális eszközök és alkalmazások. Bizonyos applikációk használhatók puskázásra, házi feladatok megoldására és fogalmazások írására, míg mások változatosabbá tehetik a tanórákat, színesebbé a tanulást és a számonkérést. Ahhoz viszont, hogy ez megvalósulhasson, ismerni kell őket.



A kréta, a papír és a digitális eszközök jól megférnek egymás mellett

Tankockák, Wordwall, Redmenta, Excel vagy Adobe Acrobat – csak néhány azon digitális platformok közül, amik segíthetik a diákokat a tananyag elsajátításában. Arról nem is beszélve, hogyha órán vagy a leckeírásnál kerülnek elő, akkor teljesen más kompetenciát fejlesztenek, mint a hagyományos módszerek.







Már egy középiskolásnak is óriási a digitális lábnyoma – minden, amit a tudatos nethasználatról tudni kell

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022-es felmérése szerint a 8–15 évesek naponta átlagosan 234 percet, vagyis közel 4 órát töltenek telefonjuk képernyője előtt. A felmérés apropóján a digitális világ lehetséges veszélyeiről, a szülők és pedagógusok szerepéről és a tudatos nethasználatról Varga Krisztinával, a zsombói Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanárával, a ProSuli szakmai koordinátorával beszélgettünk.




Rozgonyi Zoltán: „Korábban az egyetemista korosztály jött felsőfokra vizsgázni, ma már nagyobb számban vannak a 16-17 éves középiskolások”

Rövidebb, könnyebben értelmezhető feladatok, amelyeknek a megoldása továbbra is magas szintű nyelvtudást igényel. Nehéz feladatuk van a nyelvvizsgaközpontoknak, mivel alkalmazkodniuk kell a most vizsgázó, a digitális környezetbe már beleszületett nyelvtanulókhoz, akik egyre hamarabb, egyre magasabb szinteken mennek nyelvvizsgázni. A változásokról Rozgonyi Zoltánnal, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk.



Rozgonyi Zoltán: „Az egyetemek elkezdték helyretenni azt, amit az állami szabályozás az elmúlt évtizedekben összekuszált”

Rájárt a rúd a nyelvvizsgapiacra az elmúlt három évben; a Covid, majd a sorozatos amnesztiák és a téli „rezsipánik” miatt jóval kevesebben vizsgáztak, mint 2019-ben. A nyelvtudás fontossága viszont nem veszett el, sőt, 2024-től talán minden eddiginél jobban értékelik, ha egy felvételiző csak egy kicsit is tud egy idegen nyelven.



Pénzügy ZH – gazdasági kérdések friss egyetemistáknak

Milyen funkciói vannak a pénznek? Ki vehet fel diákhitelt? Kinek a dolga az infláció kordában tartása? – Ha gazdasági szakra mentek, akkor sok hasonló kérdésre kell majd tudnotok a választ, de más szakosoknak is hasznos lehet tisztában lenni néhány pénzügyi fogalommal


Aggódtok a tanévkezdés miatt? Mutatjuk, milyen bevételekkel számolhattok, ha most kezditek az egyetemet

Az iskolakezdés mindig költségekkel jár, ha pedig egyetemkezdésről van szó, minden eddiginél magasabbra rúghatnak a kiadások. A jó hír viszont, hogy a kiadások mellett számos bevételi lehetőséggel is számolhatnak a frissen felvett hallgatók, és akkor sem kell nagyon megijedni, ha valaki önköltséges képzésen kezdi a szeptembert, hiszen számukra is vannak kedvező lehetőségek.


Kollégium, lakás vagy albérlet? Ilyen lakhatási lehetőségeitek vannak, ha most kezditek az egyetemet

Több mint 126 ezer felsőoktatásba készülő diák sorsa dőlt el a ponthatárhúzás éjszakáján, 95 ezren kezdhetnek szeptemberben valamilyen felsőoktatási képzésen. Ezzel együtt elindult a vadászat a minél kedvezőbb lakhatási lehetőségekért. Van, aki kollégiumi férőhelyre hajt, mások lakásbérlésre, esetleg vásárlásra készülnek. Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha hamarosan ti is költöznétek.


A génmódosítás fejlett változatát „hozták” magukkal 2061-ből a gödöllői diákok, megnyerték az MTA klímavédelmi versenyét

Hőszivattyúval, tetőkerttel és az esővíz hasznosításával tennék fenntarthatóbbá iskolájukat, a 2061-ből "hozott" időkapszulájukkal pedig arra irányították rá a figyelmet, hogy a génmódosítást a klímavédelem eszközeként is lehet használni. Három gödöllői gimnazista többek között ilyen ötletekkel nyerte meg Középiskolai MTA Alumni Program versenyét.