TB-járulék: ennyit kell fizetnetek, ha már nem tanultok, de még nem dolgoztok

Ha szeptembertől nem tanultatok tovább és még munkát sem találtatok, december közepétől saját zsebből kell fizetnetek az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis a TB-t. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Kiknek kell fizetni?

Azoknak, akiknek megszűnt a tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk, és még munkát sem találtak. Fontos, hogy a "majdnemdiplomások", tehát az államvizsgázott, de diplomát még nem szerzett volt hallgatóknak is fizetniük kell.

Mikortól kell fizetni?

Ha idén tavasszal fejeztétek be a középiskolát, egyetemet vagy főiskolát, október 31-ig érvényes a diákigazolványotok, ezután pedig még 45 napig vagytok jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Tehát december 16-tól kell TB-t fizetnetek. Ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamelyik ügyfélszolgálatán kell bejelentkeznetek.

Ha december közepéig munkaviszonyotok keletkezik, természetesen nem kell elkezdenetek az egyéni TB-fizetést, és a NAV-nál sem kell bejelentkeznetek. Ha pedig álláskeresési járadékot igényeltek, az további 90 napra mentesít titeket a fizetési kötelezettség alól.

Mennyit kell fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-ben 7500 forint (250 Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta kell fizetni. 2020-ban a TB összege havi 7710 forintra (napi 257 forintra) emelkedik majd.

Itt az idei lista: ezekkel a szakmákkal rövid idő alatt munkát találhattok

Milyen képzésekkel helyezkedhettek el könnyedén? A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldalán fent van a 2019/2020-as ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések listája.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.