Itt van a pedagógusok száma, fizetése és helyzete: a legfrissebb adatok

A pedagógusok bérezése rendszeresen előkerülő téma, hol a jövőre vonatkozó béremelések, hol a jelenlegi súlyos helyzetekről apropóján. De mit mutatnak a kutatási adatok, és mit gondolnak a szakemberek a fennálló helyzetről? Összegyűjtöttük a legfontosabb nyilatkozatokat és a legfrissebb statisztikákat.

  • Eduline

A friss diplomás-pályakövetési kutatás eredményei szerint a pályakezdő pedagógusok átlagjövedelme havi bruttó 285 183 forint. Van azonban néhány - ehhez képest -kiemelkedő egyetem a listában, amelyeknek diplomásai egészen más havi jövedelemről számolhatnak be. A Kodolányi János Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedagógus képzést végzői havi bruttó 400 ezer forintot kapnak, akik pedig a Budapesti Corvinus Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetemen diplomáztak szintén hasonló (bruttó) 350-400 ezer forint körüli jövedelmet kapnak a kutatás eredményei szerint.

Felvi

A 2018-as diplomás-pályakövetési kutatás eredményei a végzés után 1,5–3,5 évvel (vagyis 2017 decemberében) elért, 2014-ben és 2016-ban diplomázottak jövedelmére vonatkoznak. Az ábrán jól látszik, van egy harmadik besorolás, amely szerint bruttó 300-350 ezer forint körül is lehet keresni, ők többek között a Nyíregyházi Egyetemen, a Pannon Egyetemen, az Eszterházy Károly Egyetemen és a Miskolci Egyetemen végeztek.

A pedagógusok fizetése ezzel az összes létező képzési terület közül egyedül a bölcsészettudományi, a sporttudományi, az agrár, a természettudomány, és művészeti területek diplomás dolgozóinak fizetését előzi meg (pár ezer forinttal) a bértáblán.

Súlyos bérkérdés

Nem olyan régen számoltunk be annak a Facebookon elindított akciónak a részleteiről, amelyben arra kérték az oktatásban dolgozókat, osszák meg, mennyit visznek haza havonta, ezért hány évet tanultak és hány év gyakorlat áll mögöttük. "A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő kollégáink bérei még ennél is megalázóbbak" - írta a kampány kezdetekor a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata.

A Totyik Tamás szakszervezet alelnöke azóta azt nyilatkozta az Eduline-nak:

Nagyon leszakadt a versenyszférától a bérezés, ezzel kapcsolatban komoly lépéseket kell majd az oktatási kormányzatnak tennie, hogy ne szívja el a versenyszféra a jó szakembereket a pályáról.

Szerinte ha nem lesz számottevő változás, 10-15 év múlva egyszerűen nem marad majd pedagógus az állami oktatásban.

Hány pedagógus dolgozik ma Magyarországon?

Friss adatok szerint az általános iskolákban a legrosszabb a helyzet: az elmúlt tanévben összesen 76 461-en tanítottak - ez körülbelül húszezer pedagógussal kevesebb, mint harminc éve. Ezzel ellenben a középiskolákban dolgozó pedagógusok száma az adatok szerint még javult is az elmúlt 20-30 évhez képest. Az óvodapedagógusokról pedig annyi látható: számuk nemigen változott az évek során, a tavalyi év sem mutatott nagyobb eltérést.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

„Mentsék meg a gyermekem osztályfőnökét!" - levelek pedagógusoktól, szülőktől

Rengeteg levél érkezik a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) pedagógusoktól, szülőktől, nyugdíjas és pályaelhagyó pedagógusoktól. „Iktatnánk mindet sorra, de némelyikhez, az életpálya jótékony takarója alá rejtett, egyéni sorsokat mégis felfedő írásokhoz nem találtunk iktatószámot" - írja a szervezet.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.