Még mielőtt megszereznétek a diplomátokat vagy jelentkeznétek az első állásinterjútokra, pár fontos szabályt érdemes tisztázni a szabadságokról, betegszabadságról és a táppénzről is. Pontosan hogyan működik a szabadságolási rendszer? Mik határozzák meg, hogy hány nappal számolhattok egy évben?

A szabadság különböző jogcímeken járhat, ez azt jelenti, hogy az alapszabadságból és különféle jogcímeken járó pótszabadság részekből adódik össze. A leggyakoribb pótszabadság az életkori pótszabadság, mely először a 25. életév betöltésekor jár. Az alapszabadság minden esetben 20 munkanap, ehhez kell hozzáadni a pótszabadságokat. A fizetett szabadságok száma így tehát 20 munkanap fölé emelkedhet az életkor, az eltartott gyermekek száma, és egyéb, a munkahelyi körülményeket befolyásoló tényezők alapján. Fontos, hogy a szabadság naptári egész évre van megadva a törvényben, tehát arányosítani kell ahhoz, hogy mikor kezdtetek dolgozni az adott évben.

Egyedül az apai pótszabadság esetében nem kell arányosítani, az mindig teljes mértékben jár, azaz például akkor is megilleti az apát, ha decemberben lépett munkába. Kevesebb szabit a munkáltató nem adhat, többet igen, de nem szokás. Kollektív szerződésben szoktak többet adni, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha van a munkáltatónál szakszervezet, amelyik ráadásul hatékony is” – mondta el az Eduline-nak Dr. Kéri Ádám ügyvéd, munkajogi, adatvédelmi szakértő.

Mi a különbség a szabadság és a táppénz között?

Alapvetően a szabadság a pihenőidő egyik formája, ami minden munkavállaló számára alanyi jogon jár. A táppénz ezzel szemben egy társadalombiztosítási elszámolási forma keresőképtelenség esetére. Azonban fontos, hogy a keresőképtelenség első 15 napjára "betegszabadságot" kell kiadni. A 16. naptól kezdődő táppénz ugyanis már eltérő szabályok szerint jár.

Mi az a keresőképtelenség?

A keresőképtelenség alapvetően azt jelenti, hogy valamilyen okból távol maradtok a munkától vagy nem vagytok munkára képes állapotban. Azonban fontos, hogy a keresőképtelenséget igazolni kell. Ki írhat ilyen igazolást? Alapvetően a háziorvosotok, gyermekorvos és bizonyos esetekben a járóbeteg-szakellátás orvosa is.

Milyen feltételekkel mehetek táppénzre?

A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel, hogy legyen biztosítási jogviszonyotok, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki ez alatt az idő alatt válik keresőképtelenné.

Mikor és mennyi időre jár?

Első körben az igazolt keresőképtelenség teljes időtartamára, azonban legfeljebb egy éven át jár. Indokolt esetben lehetőség van a keresőképtelenség kezdő napjának visszamenőleges megállapítására is, de csak öt napra visszamenőleg. Erről és a táppénzzel kapcsolatos szabályokról bővebben itt olvashattok.

Milyen szabályok vonatkoznak a szabadságnapokra, mikor vehetem ki őket?

Az egyik legnagyobb tévedés, a szabadsággal kapcsolatban, hogy a szabadságot a munkavállaló veszi ki, ez azonban nem így van. A szabadságot minden esetben a munkáltató adja ki és nem a munkavállaló veszi ki.

Alapesetben hét munkanap szabadsággal rendelkezhettek, amit a kéréseteknek megfelelő időpontban kell kiadni, kivéve a munkaviszony első három hónapját. Az első három hónapban ugyanis a munkáltatótok nem köteles kiadni a szabadságotokat. Ez ugyanakkor a próbaidőtől független. Azaz ha nem vagytok hivatalosan próbaidőben, akkor sem kérhettek a munkáltatótól szabadságot. Fő szabály szerint a szabadságokat az adott évben kell kiadni, és legalább 14 egybefüggő napos szünetet is kell biztosítani. „Erről persze eltérően is megállapodhatnak a felek, általában ez nem kerül kiadásra, de kellene” – tette hozzá a szakértő.

A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza azon eseteket, amikor a következő évre tolható a szabi egy része. Ilyen például az életkori pótszabadság max. 10 napja, amiről évente külön meg kell állapodni. „A munkáltató felelőssége, ha nem adja ki a szabit, ezért akár kártérítési felelősséggel is tartozik, illetve a munkaügyi felügyelet is vizsgálhatja. A szabadságra vonatkozó igény nem évül el a munkaviszony alatt, így abban az esetben is követelhető, ha a munkáltató annak kiadását esedékességkor elmulasztotta” – hívja fel a figyelmet Dr. Kéri Ádám.

Milyen szabályok vonatkoznak a részmunkaidős munkára?

Részmunkaidőben is ugyanúgy kell a szabadságot számolni, mint teljes munkaidőben, azaz ugyanannyi szabadnap jár, akkor is, ha nem napi nyolc órában dolgoztok. Ebben az esetben a szabadság díjazása lesz csupán arányosan kevesebb.

Fontos, hogy próbamunka viszont nincsen. Ez munkaviszonynak minősül, amely munkabért és szabadságot is jelent” – mondta Dr. Kéri Ádám.

Pontosan mennyi az annyi?

Végül pedig mielőtt belevágnátok a munkába vagy az álláskeresésbe, ti is kiszámolhatjátok, hány szabadságotok van pontosan. Először is, alapból 20 napotok van, ehhez jön

• huszonötödik életévétől egy,
• huszonnyolcadik életévétől kettő,
• harmincegyedik életévétől három,
• harmincharmadik életévétől négy,
• harmincötödik életévétől öt,
• harminchetedik életévétől hat,
• harminckilencedik életévétől hét,
• negyvenegyedik életévétől nyolc,
• negyvenharmadik életévétől kilenc,
• negyvenötödik életévétől tíz

nap pótszabadság. Illetve ehhez még hozzá kell adnotok az esetleges eltartott gyermekek száma, és egyéb, a munkahelyi körülményeket befolyásoló tényezők alapján adott pótszabadságaitokat. Ha kíváncsiak vagytok, nektek pontosan mennyi szabadság jár, akkor ezzel a kalkulátorral megtehetitek.