Ezentúl csak olyanok oktathatnak a nyelviskolákban, akiknek van itthon is elismert pedagógia szakos diplomájuk - írja az Index. Ez azt jelenti, hogy a "sima" nyelvszakos egyetemi diploma, illetve a külföldön szerzett, egyébként világszerte elismert nyelvoktatói papírok, például a Cambridge CELTA-oklevele (Certificate in Teaching English to Speakers of Other Languages) sem elég ahhoz, hogy valaki állami vagy uniós forrásból finanszírozott nyelvtanfolyamokon tanítson.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a módosításra azért van szükség, hogy emeljék a képzés színvonalát. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke más véleményen van: szerinte az új szabályozás indokolatlan, következetlen és káros.

Szerinte a módosítás több száz olyan oktató megélhetését tette bizonytalanná, akik más szemléletet képviselhettek, mint amit magyar felsőoktatás pedagógiai szakjai adnak. Hozzátette azt is, hogy a törvénymódosítás eredetileg az anyanyelvi oktatóktól is megkövetelte volna a hazai tanári végzettséget, ami gyakorlatilag "az anyanyelvi oktatók betiltásával lett volna egyenlő", de ezen a rendelkezésen könnyítettek, így már csak egyetemi diplomát írnak elő.

Persze eddig sem volt könnyű dolguk a nyelviskoláknak, csak az órák ötödét tarthatták pedagógiai végzettséggel nem rendelkező tanárok, köztük a külföldről érkezett anyanyelvi oktatók.

Az NGM sajtóosztályán azt mondták, hogy a nyelviskolák nem jeleztek problémát, ráadásul a nem támogatott, illetve nem nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokon ezentúl is korlátozás nélkül taníthat bárki.

Az egyesület elnöke szerint nem igaz, hogy az iskolák nem jelezték a problémát, hiszen a szakmai szervezetek tiltakozása miatt nem került bele a módosításba a két legsúlyosabb elem, az anyanyelvi oktatók ellehetetlenítése és az általános engedélyeztetési eljárás, ami a magántanárok és kisebb nyelviskolák ellehetetlenítését jelentette volna - tette hozzá Rozgonyi Zoltán.