Melyik nyelvvizsgát érdemes választani? Harmadik rész: az ECL

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb nyelvvizsgák? Milyen feladatokat kaptok az alap-, közép- vagy felsőfokú vizsgán? Hol szerezhettek bizonyítványt szerb vagy eszperantó nyelvből? Cikksorozatunkban különböző nyelvvizsgatípusokat mutatunk be: ma az ECL nyelvvizsgáról olvashattok.

  • Eduline
Hernádi Levente

ECL nyelvvizsgákat négy szinten szerveznek: B1-es, B2-es és C1-es mellett A2-esre is jelentkezhettek, ez utóbbit - ha a diploma megszerzéséhez van szükségetek nyelvvizsgára - azonban az egyetemek, főiskolák nem fogadják el.

Angolból, németből, olaszból, franciából, spanyolból, héberből, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból és szerbből is vizsgázhattok. Az angol és a német államilag elismert, a többi nyelvből szerzett bizonyítványt honosítással, kiegészítő vizsga nélkül fogadtathatjátok el.

Az ECL nyelvvizsgát az európai uniós tagállamok által létrehozott konzorcium, a European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages dolgozta ki, a különböző országokban ugyanazokat a teszteket oldják meg a vizsgázók. ECL nyelvvizsgát itthon 51 település vizsgahelyein tehettek: a teljes listát itt találjátok.

Angolból és németből évente ötször, a többi nyelvből évente kétszer szerveznek vizsgát, az ECL oldalán és személyesen, valamelyik vizsgahelyen is jelentkezhettek. Sorozatunk első részét az ITK-Origó nyelvvizsgáról itt találjátok, az Euroexam nyelvvizsgáiról pedig itt olvashattok.

Milyen feladatokra számíthattok?

A vizsga felépítése alap-, közép- és felsőfokon is egyforma, csak a feladatok nehézségi szintje különbözik. Az írásbelin megadott szempontok alapján kell két fogalmazást írni, 5-5 pontot kaphattok a nyelvhelyességre (alak- és mondattan), az írásbeliségre (szövegtagolás és helyesírás), a szókincsre, a stílusra és a kommunikatív hatékonyságra (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás). Ezután szövegek alapján kell két feladatsort megoldani.

Nyelvvizsgakörkép

Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga

Az Euroexam nyelvvizsgái

Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga?

BME-nyelvvizsgák

A TOEFL-nyelvvizsga

Ilyenek a City & Guilds vizsgái

Nyelvvizsgák a British Councilnál

A Goethe Institut nyelvvizsgái

A 15-20 perces szóbelin a bemutatkozás után (ezt nem értékelik) először a két vizsgázó és a vizsgáztató beszélget egy megadott témáról, majd mindkét vizsgázónak egy-egy kép alapján kell egy témáról beszélnie. A "hallott szöveg értése" vizsgarészben két szöveget hallgattok meg magnóról, ezek alapján kell egy-egy feladatsort kitölteni.

Mind a négy vizsgarészen 25-25 pontot szerezhettek: akkor kaphattok bizonyítványt, ha mindegyiken legalább 40 százalékot szereztek, az írásbelin és a szóbelin pedig külön-külön megvan a 60 százalék. Egy- vagy kétnyelvű szótárt csak az "írásbeli kommunikáció" vizsgarész megoldásához használhattok.

Mennyibe kerül?

Ha akkreditált nyelvből - angol, német - szereznétek bizonyítványt, az alap-, közép- és felsőfokú komplex nyelvvizsgért 25 ezer forintot kell fizetnetek. Ha csak szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesztek, 15 ezer forintos kiadással kell számolnotok.

Ha nem akkreditált nyelvből tesztek vizsgát, a komplex 22 ezer forintba, a szóbeli és az írásbeli külön-külön 13 200 forintba kerül. Az A2-es szintű komplex vizsga ára tízezer forint, az írásbeli és a szóbeli hat-hatezer forintba kerül.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.