Hogy élik meg a nyelvtanárok a nyelvvizsgamentes diplomaszerzés bevezetését? Egy olyan tanárnő osztotta meg velünk véleményét, aki még a kormány elleni pertől sem riadna vissza.
"Nyelvtanárként írom levelem, a keddi hírekre reagálva. Lassan tíz éve tanítok nyelveket - három nyelven beszélek és mivel az állami oktatás nem a legjobban fizet ezért nyelviskolákban, illetve magán úton tanítok. Napi átlag tíz órát dolgozom és így tudtam egzisztenciát felépíteni. Lényegében a falatot húzták ki a számból és sok hozzám hasonló kollégám szájából" - írja a szomorú oktató.
"Két nyelviskolában tanítok plusz magán úton. Csak a mai napon három tanfolyamot mondtak le, pluszban tizenegy tanítványom jelezte, hogy nem vesznek részt az óráimon"
- meséli. Hozzáteszi, ez havi szinten több százezer forintos kiesés. "Úgy gondolom, hogy az alapműveltséghez hozzá tartozik legalább egy nemzetközi nyelv középszintű ismerete és mivel a papírok országában élünk elvárható, hogy a tudás számonkérhető legyen. Elsősorban az oktatási rendszer feladata lenne, hogy erre a középiskola végéig felkészítsék a diákokat, de ez az elmúlt húsz évben sem valósult meg. Követelményként támasszák a nyelvvizsgát aminek teljesítéséhez a feltételek nincsenek megteremtve."
Szerinte ezt a piaci rést használták ki pár ezren, és építettek köré iparágat teremtettek maguknak egzisztenciát, amit most egyik napról a másikra központilag romba döntöttek. Szerinte sok diák most nagyon boldog lehet, de nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a diákokkal akik több száz ezreket áldoztak arra, hogy nyelvvizsgához és ez által diplomához jussanak? Nekik vajon megtérítik ez a sok pénzt, átvállalják a diákhitelüket? Sokan közülük szabadidejüket, egzisztenciájukat áldozták azért, hogy az elő írt követelményt teljesítsék - sorolja.
Véleménye szerint ez az intézkedés velük szemben igazságtalan. Szerinte a döntés nem fogja a koronavírus okozta problémákat megoldani. "Aki eddig diploma nélkül boldogult és volt munkája annak ez után is lesz, aki eddig se tudott boldogulni az ezután se fog. Arról nem is beszélve, hogy ezzel az intézkedéssel a magyar diplomák színvonalán rontottak egy jó nagyot.
"Európa szerte a magyar diploma azért ért sokat ,mert mindenki tudta, hogy mögötte a nyelvvizsgának hála plusz tudás is van. Ennek most vége. Helyzeti előnyből hátrány lett, aminek viszont a diákok és az ország látja majd a kárát."
Hozzáteszi, hamarosan egy online petíciót fog indítani annak érdekében, hogy állítsák vissza a nyelvvizsga kötelezettséget, illetve kampányba kezd, hogy a munkaadók ne fogadjanak el olyan diplomát ami mögött nincs nyelvvizsga és a kormány elleni pert is fontolóra veszi - írja levelében.
Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
