Felvételi kisokos: mikor jár nyelvvizsga az emelt szintű nyelvi érettségiért?

Hány pontot és százalékot kell elérni ahhoz, hogy nyelvvizsgát is kapjatok az emelt szintű nyelvi érettségitekért? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga mikor fogadható el nyelvvizsgának? Fontos tisztázni, mielőtt jelentkeztek a felvételire vagy elkezdenétek a pontjaitokat számolgatni.

Ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit is, akkor az

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.

Ebben az esetben az érettségi bizonyítványotok vagy tanúsítványotok ugyanolyan hiteles államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak számít, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány.

A 2020-as felsőoktatási felvételi eljárástól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. De miért kaphattok többletpontokat? Itt a lista.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Milyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára 2020-ban? Itt a teljes lista

Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.