Az iskoláknak szeptember 30-ig van lehetőségük felmérni, hogy tanulóik milyen arányban és mely országokban kívánnak részt venni a kormány által támogatott kéthetes külföldi nyelvi tanfolyamokon - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Kásler Miklós közölte, a kormány mindent megtesz a nyelvtanulás támogatása érdekében, mivel az egyaránt jó a magyar nemzetnek és az egyéneknek. Régóta közismert, hogy az egyetemi felvételik nyelvvizsgához kötöttek lesznek, így mindenkinek lehetősége van arra, hogy teljesítse ezt az elvárást - tette hozzá.
A program keretében minden 9. és 11. évfolyamra járó diáknak, összesen 140 ezer tanulónak lehetővé teszik, hogy két hetet töltsön el egy olyan országban, amelynek a nyelvét Magyarországon tanulja - mondta.
Kásler Miklós tájékoztatása szerint a gyerekek nagyon intenzív, 20-25 órás nyelvi kurzuson vehetnek majd részt, miközben szállásukat is nyelvi környezetben próbálják megoldani.
Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos emlékeztetett arra, a kormány februárban döntött a program elindításáról, amelyben a diákok saját döntésük alapján, alanyi jogon vehetnek rész. A fiatalok egyénileg vagy szervezetten is utazhatnak, a nyelvtanfolyamokat pedig iskolájuk külföldi partnerintézményében vagy egy minősített nyelviskolában vehetik igénybe - mondta.
Továbbra sincsenek nyilvános részletek az elfogadott idegen nyelvi stratégiáról
Még nem készült el teljesen, de továbbra sem tudni bővebb részleteket az elfogadott idegen nyelvi stratégiáról - tudta meg a Népszava.
Kiemelte, a kabinet tervei szerint a programban történő részvétel semmilyen terhet nem tesz majd a családok vállára, a támogatás ugyanis az utazás, a nyelvtanulás, a szállás, az ellátás és a biztosítás költségeire is kiterjed. Bartos Mónika azt mondta, remélik, hogy a programban részt vevő gyermekek nagyobb kedvvel gyakorolják majd az általuk választott első idegen nyelvet.
Szólt arról is, az összes iskolafenntartónak és intézményvezetőnek részletes tájékoztatót küldtek a program feltételeiről. Az iskolák egy internetes felületen jelezhetik, hogy az intézményükben tanulók közül hányan szeretnének részt venni a programban, milyen formában oldanák meg az utaztatást, melyik országokba és mikor szeretnének menni - közölte.
A miniszteri biztos fontosnak nevezte, hogy már most elinduljon egy párbeszéd a tanárok, a diákok és a szülők között a programról. Bartos Mónika kérdésre válaszolva elmondta, a diákok várhatóan a jövő év elejétől jelentkezhetnek a programra, de novembertől már az interneten elérhetik a lehetséges célpontokat, így az utazás tervezése már akkor elkezdődhet.
Megjegyezte, mintegy 750 külföldi nyelviskolának juttattak el kérdőíveket arról, hogy részt kívánnak-e venni a programban, a válaszokat szintén szeptember 30-ig várják.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
