szerző:
Eduline

"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?

©

„Az első két mondat mindent elmond a magyar közoktatásról. "Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra!" Mielőtt nekilátna, egy újabb adag stressz. Parancsoló módban. Nem javasol, nem kér, nem hívja fel a figyelmet; parancsol. És jön a többi - abban a helyzetben túl sok, a feladatokra koncentrálást hátráltató - információ. A feladatokat már nem akartam látni 25 év egyetemi oktatói gyakorlat és ezernyi megnyomorított fiatal ismeretében” - írta a központi középiskolai felvételi után az Eduline egyik olvasója. Több mint 54 ezer nyolcadikos írta meg szombaton a felvételi tesztet, mellettük 8600 hatodikos és 6000 negyedikes általános iskolás is vizsgázott. Ezek a diákok tervezik, hogy olyan gimnáziumba vagy szakgimnáziumba jelentkeznek majd, ahol nemcsak az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják majd a felvételizőket, hanem az írásbeli, sőt sok helyen a szóbeli eredménye is számít.

Aligha túlzás: még nem volt olyan év, amikor a középiskolai felvételi ne váltott volna ki felháborodást. Van, aki a feladatok nehézsége miatt dühöng, mások a stresszelő diákok miatt aggódnak, az oktatáskutatók a magyar iskolarendszerre egyébként is jellemző szelektivitás erősítésére hívják fel a figyelmet, sok szülő pedig - derül ki az Eduline-hoz érkező kommentekből - egész egyszerűen sorsdöntőnek tartja a 10-12-14 évesek kétszer 45 perces vizsgáját, amely a legjobb gimnáziumba, onnan a felsőoktatásba, onnan pedig egy jól fizető munkahelyre vezet.

De mit mér a felvételi?

„A rendszer úgy rossz, ahogy van” - szögezte le Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint az „igazságtalan felvételi rendszer feladatsorai sem lehetnek jók”. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának tanára úgy véli, ha a feladatlap az iskolai tananyag ismeretét méri, akkor szembemegy a kompetenciaközpontúság „divatos és jogos elvével”. Ha azonban nem az iskolai tananyagot, hanem a szókincset, logikai képességeket vizsgálja, akkor elsősorban a szociális hátteret méri. „A gyerekek kommunikációs képességét, nyelvhasználatának árnyaltságát, amit nem az általános iskola első négy-öt évében dől el, hanem otthon” - magyarázta.

Megvannak a középiskolai írásbeli felvételi megoldásai: itt ellenőrizhetitek

Nyilvánosságra hozta a Oktatási Hivatal a négy és öt évfolyamos középiskolák központi írásbeli felvételijének feladatsorait és megoldásait. Nézzétek meg, hány pontot szereztetek. Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező középiskolák 2018. február 8-áig közvetlenül tájékoztatják a vizsgázókat. A diákok a vizsga részletes eredményeit is megnézhetik azon az értékelőlapon, amelyet a középiskolától kapnak meg.

Idén a középiskolák 63 százaléka tette kér a jelentkezőktől írásbeli felvételi vizsgát, a többi intézmény az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a felvételizőket - Arató László kártékonynak tartja, hogy 10-12 éveseknek és 14 éveseknek vizsgázniuk kell, és hogy ez alapján alakulnak ki „jó iskolák” és a maradékból a „rossz vagy gyengébb iskolák”. Ez pedig - értenek egyet az oktatáskutatók - a magyar oktatás szelektivitását erősíti.

Annak sikerül, akinek van pénze előkészítőre?

„Az általános iskolák ráadásul ellenérdekeltek abban, hogy a diákjaik elmenjenek hat- és nyolcosztályosba, ezért az iskolák egy jó részében azt a negyedikes anyagrészt, amely a felvételin is kérhető, inkább a második félévben veszik elő. Ami érthető, hiszen nekik létérdekük, hogy ne néptelenedjenek el. De ez azok malmára hajtja a vizet, akik előkészítőket tartanak, illetve akik az előkészítőt meg tudják fizetni” - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Nem véletlen, hogy a középiskolai felvételi szabályait úgy alakították ki, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknek - a nyolcadikosokkal ellentétben - legyen egy „titkos” ügyintézési útjuk. A szülő dönthet úgy, hogy nem avatja be az általános iskolát a diák továbbtanulási terveibe, és önállóan tölti ki a jelentkezési és a tanulói adatlapot, sőt a felvételi eredményt is csak akkor kapja meg az iskola, ha a jelentkező bekerült a kiválasztott hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba.

Sokan az első ismeretlen kérdésnél pánikolnak be - ilyen volt a középiskolai felvételi

Jól összerakott, korrekt feladatsor - így értékelték az Eduline által megkérdezett szaktanárok a nyolcadikosok középiskolai felvételi feladatsorát. Matematikából kaptak ugyan egy-két meglepő példát a diákok, magyarból azonban garantáltan volt olyan feladat, amely elnyerte a tizennégy évesek tetszését. Persze a középiskolai felvételi ettől még igazi stresszfaktor az általános iskolásoknak, akiknek életükben először kell helytállniuk egy vizsgahelyzetben.

„A felvételi előkészítőkön viszont a diákok célzottan készülnek, a kiemelt anyagrészeket ismétlik át, olyan típusfeladatokat gyakorolnak, amelyek rendszeresen szerepelnek a feladatsorban. Ez pedig anyagi kérdéssé teszi a felvételire készülést” - mondja Arató László. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő is hasonló véleményt fogalmazott meg a wmn.hu-n megjelent cikkében, azt írja, „a felvételit egy 12-14 éves gyerek nem tudja IQ-ból megírni, tehát nyilván valami nagyon mást mér a felvételi kérdéssora: mondjuk, például azt, hogy adott gyerek szülei ki tudták-e fizetni az előkészítőt. Vagy azt, hogy az adott kiskorút mennyire gyűri maga alá a vizsgadrukk, illetve a kamaszkor (aminek nyilvánvalóan nem a koncentrált figyelem és az összeszedettség a legdominánsabb jellemzője)”.

Valódi iparág épült a középiskolai felvételire. Csak Budapesten több tucat felvételi előkészítő közül választhatnak azok a családok, amelyek megengedhetik maguknak a plusz kiadást, az egyik egyenesen azzal hirdeti magát, hogy a sikeres felvételihez nem elég, ha valaki otthon gyakorolja a feladatok megoldását. Az árak különbözőek: az egyik ilyen oktatási centrumban egy 6 alkalmas matekkurzusért 20 ezer forintot kérnek, máshol négy hónapos felkészítést kínálnak a matektesztre havi 16 ezer forintért. Ha valaki mindkét tárgyból szaktanári segítséggel készülne, az egyik neves budapesti gimnáziumban tartott előkészítőkön kétszer 26 ezer forintért, vagyis összesen 52 ezer forintért vehet részt.

©

Aligha meglepő, hogy matekból van nagyobb kínálat. Van, ahol 3D-s modelleket vetnek be azért, hogy a gyerekek jobban megértsék a tananyagot, máshol egyetemi oktatók és hallgatók tartják a foglalkozásokat, de azt szinte mindenhol kiemelik, hogy szisztematikusan végigveszik a felvételi típusfeladatait, a „trükkös példákra” külön kitérnek, így a résztvevők előnyben vannak azokhoz képest, akik nem iratkoznak be egy ilyen kurzusra.

Kötelező felvételi: nem oszt, nem szoroz?

Mi lenne jobb a mostani rendszernél? Arató László szerint az iskolarendszer egészének átalakítása lenne a megoldás, a területi elvet kellene érvényesíteni. „Svédországban korábban a lakhelyük alapján mentek középiskolába a diákok, ez független volt attól, hogyan teljesítenek. Így nem az iskolák között, hanem az iskolákon belül voltak különbségek” - mondja, hozzátéve: még a sorsolásos rendszer is igazságosabb lenne társadalmilag, „bár ez a magyar közgondolkodástól nagyon távol áll”.

A kormány ezzel szemben éppen a középiskolai felvételi kötelezővé tételét tervezi - legalábbis az elmúlt hónapokban többször előkerült a téma. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már 2016 októberében arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, a kötelező felvételi bevezetését pedig "megkerülhetetlennek" nevezte. Palkovics László oktatási államtitkár pedig tavaly tavasszal egy szombathelyi rendezvényen beszélt arról, 2019-től az új nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt kötelezővé tehetik a középiskolai felvételit, amely az egyetemi-főiskolai felvételire hasonlít majd.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középiskolai felvételi kötelezővé tételének ötlete sem nem árt, sem nem használ. Egyszerűen rögzíti a jelenlegi rendszert. Az iskolák zöme azért nem kér központi felvételit, mert kevés a jelentkezőjük. Ha bevezetik a kötelező középiskolai felvételit, ezek az iskolák is vizsgáztatják majd a gyerekeket, de attól még  - magyarázza - nem lesz több jelentkezőjük.