Egyre többet hallani, hogy az oktatási rendszernek kellene alkalmazkodnia a diákok egyéni képességeihez és szükségleteihez. Ez a kép tökéletesen összefoglalja a lényeget.
Nemrég mi is beszámoltunk egy izlandi tanár listájáról, amelyben azt fejtegeti, mit kellene a kukába dobni ahhoz, hogy tényleg sikeres legyen az oktatási rendszer. Ezek között van az uniformitás és a csoportmunka hiánya is, amelyek helyett személyre szabott oktatásra és kreativitásra lenne szükség.
Az észak-európai államok mindkettőben sokkal jobbak, mint Magyarország: több norvég iskolában például az úgynevezett storyline-módszerrel tanítanak, amelynek lényege, hogy a diákoknak egy történetbe helyezkedve, csoportokban kell feladatokat megoldaniuk. A egyik iskola igazgatója szerint a módszer demokráciára nevel és empatikusabbá tesz.
Finnországban tantárgyak helyett hamarosan jelenségek, témák szerint osztják majd fel a tananyagot, ami jobban felkészíti a diákokat a felnőtt életre. Emellett kis csoportokban oldanak meg sokszor játékos és kreativitást igénylő feladatokat.
Az alapelv? Íme:
De ha már skatulyába kényszerítő szabályokról beszélünk, gondolhatunk akár a ''fiúknak inget, nadrágot, lányoknak szoknyát, blúzt'' elvre is, amelyet a Cambridge-i Egyetem egyik kollégiumában nemrég írtak felül. A közvetlen kiváltó ok egy transznemű diák kampánya volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
