Amire a Dörner/Csurka páros a fővárosi színházi életben felhatalmazást kapott, pontosan megfelel annak, amit mostanában az oktatási szférában keresztülvisznek. H. Rózsáék új, államfüggő hierarchiát építenek ki, amelybe a gyermeknek is be kell tagozódnia, ha lehet, legalulra, hiszen ő a magyar jövő záloga, őt kell betörni a rendszerbe. A Hátországba.

„Így hát nekünk, magyaroknak, a magyar boldogulás képességére és a magyar közösség alapvető értékeire kell nevelnünk a gyermekeinket.” (Az új „köznevelési” törvény koncepciójából)

Nem kéne bántani M. J.-né (55) farmosi pedagógust, mindenki Julika nénijét, teljesen nyilvánvaló, hogy ő is csupán a magyar boldogulás képességére akarta nevelni a hat éves K. Krisztit, amikor pálcájával rácsapott a kezére. A bot visszacsapódott a kislány szemébe, így keletkezett az a piros folt a szeme alatt, ami pár napig még a magyar közösség alapvető értékeire fogja emlékeztetni: az alávetettségre és a stupid konformizmusra. Seres László írásának folytatását a hvg.hu-n olvashatod el.