Utolsók lettünk: ennyit keresnek más országokban a tanárok, és ennyit itthon

Sehol nem keresnek kevesebbet az OECD-országok közül, mint nálunk. A magyarhoz csak Szlovákiában foghatóak a bérek, és még a chilei vagy török szint is legfeljebb vágyálom lehet, a luxemburgi fizetések meg már szinte nem is látszódnak innen.

  • Eduline
pixabay.com

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet oktatásról nemrég kiadott tanulmánya borzasztó képet fest a tanárok fizetéséről Magyarországon.

A 2013-as adatok szerint évi 10 647 dollárt – 3 millió forint – kap egy kezdő tanár, aminél 3000 dollárral kap többet egy 15 éve a pályán lévő pedagógus. Ezzel a vizsgált országok közül hazánk lett az utolsó.

A szlovák bérek hasonlóan alacsonyak, ott egy kezdő tanár csak alig ezer dollárral kap többet évente, aztán Észtország és Lengyelország következik, ahogy előre haladunk a listán. Kolumbiában évi 5000 dollárral – 1,5 millió forinttal – számíthatnak a kezdő tanárok a magyarországinál magasabb fizetésre.

Tanárok bére

Keveslik a tanárok a szeptemberi béremelést

A szlovák tanárok besokalltak, és sztrájkba kezdtek

Ennyit keresnek jeleneleg a magyarországi tanárok

Az államtitkár szerint a rendszer jó, a tanári bérek nőttek

Csehországban ötmillió forint a tanári bér, Szlovéniában pedig már közel 7,5 millió. Mivel Románia és Bulgária nem tagja az OECD-nek, így ottani adatokat sajnos nem közöl a tanulmány. Az azonban talán meglepő, hogy Törökországban is jóval magasabbak a tanári fizetések, Ausztria pedig már az első traktusban található az évi 10 millió forintos kezdőbérrel.

Egy tanár messze a legtöbb fizetésre egyébként Luxemburgban számíthat, ott évi 23,5 millió forint az éves apanázs kezdőként, ami havi közel kétmillió forintot jelent.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.