Ingyen dolgoztathatta a diákokat egy Heves megyei település polgármestere

Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe belépett polgármestere, aki húsz éven át az iskola igazgatója is volt – írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Fazekas István

A lap cikke szerint a tanulók hivatalosan szakmai gyakorlaton vettek részt, panaszaik szerint olykor a maximális 7-8 óránál is tovább tartott a munka, de előfordult, hogy a polgármester cégének rendezvényeire irányították őket gyakorlat címén. Az egyébként kiváló vendéglátós hírében álló Bóta József szerint viszont renitens tanulók bosszújáról, valótlan állításairól van szó.

A Magyar Nemzet azt írja, Bóta József húsz évvel ezelőtt alapítványi formában indította el a Szent Lőrinc-középiskolát. Az intézmény sikert sikerre halmozott, szemben a rivális állami kereskedelmi és vendéglátóipari középiskolával.

Miközben a panaszos diákok nem vitatják, hogy színvonalas képzést kaptak, szerintük a szakmai gyakorlatokon nemritkán akár teljes munkanapokat is le kellett dolgozniuk Bóta József vendéglátóhelyein. Előfordult, hogy napokig szeletelésre, takarításra voltak befogva, néha ebédszünetet sem tarthattak.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.