Rétvári Bence államtitkár az M1 hírcsatornának és a Kossuth Rádiónak is úgy nyilatkozott még április közepén is, hogy a kormány 2016-ban a GDP 6,14 százalékát költi oktatásra, ami a vezető gazdaságokat tömörítő OECD 6 százalékos ajánlása feletti szám - ugyebár ezt követelik a tiltakozók is. Azonban az államtitkár hozzáadta az uniós forrásból érkező összegeket is, ami az OECD módszertana szerint nem számítható bele. 2014-ben a GDP 5,2 százalékát költötte a kormány az oktatásra az Eurostat adatai szerint, azóta a pedagógusok béremelését jelentő 238 milliárd plusz forrás sem indokol olyan mértékű emelkedést, ami alátámasztja a 6,14 százalékos adatot.

A részletes adatokkal megkerestük az Emmi-t, hogy tisztázzák a számításaik módszertanát. Megerősítették, hogy valóban hozzáadták az uniós forrásokból származó összegeket is, amely mértéke meghaladta a 100 milliárd forintot - főként beruházásra fordították. Tehát a csehek, az olaszok vagy a litvánok, illetve a többi tagország állja a cechet. Ezt igencsak kreatív felfogás alapján lehet állami költésként elszámolni - az OECD nem is engedi.

Az OECD-metodika szerint csak az alapköltségvetésben szereplő tételeket számolják. Azonban például a felsőoktatási intézmények esetében a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat nem számoljuk bele a magyar állam által felsőoktatásra költött forrásokba, pedig ettől még az a költségvetés része. Ugyanígy nincsenek beleszámolva azok a határon túli ügyek, amelyek oktatással, felsőoktatással kapcsolatosak. Ha ezeket a költségvetés különböző soraiból kiszedjük és összeadjuk, akkor kijön ez a 6,14%.

- állt az Emmi válaszában. Úgy véltük, ha már felhozták mindazt, amit nem számít be az OECD, akkor kikérjük a teljes költségvetési listát 2016-ra vonatkozóan.

A közoktatásban 920 milliárd forintnyi költségvetési forrásról számoltak be:

• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 549,264 mrd
• Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 0,525 mrd
• Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás 166,016 mrd
• Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás 3,792 mrd
• Köznevelési szerződések 4 mrd
• Köznevelés speciális feladatainak támogatása 0,086 mrd
• Nemzeti Tehetség Program 2,752 mrd
• Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása 0,44 mrd
• Kislétszámú hit- és erkölcstan oktatás kiegészítő támogatása 0,44 mrd
• Erzsébet program támogatása 4,405 mrd
• Határtalanul! program támogatása 2 mrd
• Határon túli köznevelési feladatok támogatása 0,236 mrd
• Nemzeti Pedagógus Kar működtetésének támogatása 0,044 mrd
• Gazdasági társaságok által ellátott köznevelési feladatok támogatása 0,608 mrd
• A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 2,4 mrd
• Iskolagyümölcs program 1,726 mrd
• Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 0,272 mrd
• A geszti Arany János Általános Iskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem 0,289 mrd
• A fertődi Porpáczy Aladár Középiskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem 0,387 mrd
• Szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos kiadások 1 mrd
• A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 179,795 mrd
• A kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújítása és korszerűsítése 0230 mrd

Bevételeket is elkönyvelt a rendszer, összesen 78,5 milliárdot. Ebből 12 milliárdot a Klik bevételének kalkulálnak, de 56 milliárdos befizetéssel számolnak az állampolgárok szakképzési hozzájárulásaként, azaz tandíjként.

A felsőoktatásban 252,7 milliárdot költ költségvetési forrásból a kormány:

• Egyetemek, főiskolák 153,075 mrd
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 4,344 mrd
• Stipendium ösztöndíj 5.5 mrd
• Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása 17,034 mrd
• Lakitelek Népfőiskola támogatása 0,3 mrd
• Kiválósági támogatások 12, 044 mrd
• Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap 5,211 mrd
• Francia Egyetem kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen 0.04 mrd
• Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok 5,34 mrd
• Határon túli felsőoktatási feladatok támogatása 0,451 mrd
• Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása 0,3 mrd1
• Francia Egyetem kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen 0,04 mrd
• Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése 2,623 mrd
• Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért 0,184 mrd
• NKE - Ludovika Campus 12,515 mrd
• Felsőoktatás speciális feladatai 0,438 mrd
• Testnevelési Egyetem az új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítésé 15,899 mrd
• Testnevelési Egyetem az új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítésé - előkészítés 0,5 mrd
• Pécsi Tudományegyetem a 650 éves jubileumi ünnepségsorozat 0,2 mrd
• PTE -  1035/2016. (II. 9.) Korm. Határozata 4,550 mrd
• ELTE - szerb-magyar szótár 0,010 mrd
• Széchenyi István Egyetem kormányhatározat alapján történő egyedi innovációs támogatása 3,2 mrd
• A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása állami beruházás 2,28 mrd
• A Testnevelési Egyetem - Déli pályaudvar hasznosítása 0,07 mrd
• A Lakitelek Népfőiskola 2016–2017. évi beruházásának megvalósításához szükséges többletforrás biztosításáról 0,4 mrd
• A XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezésével összefüggő építkezésekre 6,18 mrd

A közoktatáshoz hasonlóan itt is elszámolták a hallgatók tandíjbefizetését, ami önmagában 282 milliárd forint, az NKE további 3 milliárddal járul hozzá a bevételekhez.

Mennyi is az annyi?

Lényegében a kormány mindent összeguberált az oktatás kapcsán. Fontos kiemelni, hogy az állampolgárok által befizetett adón túl még egy bőrt is lehúznak a tandíjakkal, amivel persze számolnia kell egy költségvetésnek, de állami forrásként feltüntetni igencsak erős, ami ráadásul 365 milliárdot jelent, ez az Emmi által felsorolt tételek közel negyede. Bátorság kell ahhoz is, hogy a fentebb említett uniós forrásokat is még hozzáadják. Közel 1640 milliárdos rendszerről lehet beszélni az Emmi tájékoztatása szerint, ami némileg meghaladja a GDP 5 százalékát.

A Nemzetgazdasági Minisztériumot is megkerestük, de gy hónap elteltével sem érkezett válasz, így nem tudni, hogy milyen kreatív megoldással egészítik ki az Emmi számait. Egy viszont biztos: a költések nem az érdemi mérésnek számító OECD módszertana alapján álltak így össze, márpedig ennek a 6 százalékát követelik a tiltakozók, nem az innen-onnan összehalászott összegeket, amivel a kormány szolgál.