Megkerülhetetlen a mai napig a Moszkva tér című film, melynek alapját a rendszerváltáskori érettségin a matematika és a magyar feladatok és tételcímek kiszivárgása szolgáltatta. Rengeteg diák jutott így előnyhöz, azonban a hiányosan ellenőrzött rendszert kihasználókat komoly retorziók nem érték. Végül egyszerűbbnek látták, hogy a diákok év végi érdemjegyeit vegyék alapul az érettségi eredmények számításakor. A film a mai napig egy generációt képvisel.

A sajtónak is meg kellett tanulnia a hírverseny közepette, hogy mi fér bele az érettségi napján. 1990-ben egy reggeli, országosan is kapható napilapban jelentek meg magyar érettségi tételek. Nem volt mit tenni, a kiszivárgott tételeket visszavonták.

A kilencvenes évek egy hosszú tanulási folyamat volt mind a tételeket készítő és terjesztő, és az érettségit lebonyolító állami rendszer, valamint a diákok számára is. 1993-ban Szegeden túl korán - valójában jóval korábban - nyitották fel a spanyol és francia érettségi tételeket, ezek helyett újakat adtak ki. 1995-ben az érettségi és a felvételi eljárás elegyítve zajlott, és véletlenül nem az aznapra általánosan megírandó matematika feladatokat kapták a diákok. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjét leváltották, a hiba a postázóban történt.

Zsinórban követték egymást a további ügyek, 1996-ban ismét az OFFI volt a hunyó, félreérthető szövegeket tartalmaztak a matematika és a biológia érettségi feladatsorai. A hibára még reggel fény derült, így mindenkit értesíteni tudtak, ezt követően rendben zajlott a vizsga. '97-ben kisebb helyi ügyek fordultak elő, például a mányi iskola úgy szervezett érettségit, hogy visszavonták korábban a működési engedélyüket. 1998-ban ismét egy hatalmas rés keletkezett a pajzson, a megoldókulcsok kiszivárogtak, a Rádió 1 pedig nem sokkal a matematika feladatok kiosztását követően beolvasta azokat.

Az állami szervek évről évre próbálták minél zártabbá tenni és alaposabban ellenőrizni a rendszert. Ennek ellenére óriási baki csúszott be 2000-ben, ugyanis ismételten a feladatok közé kerültek az 1999-es olasz érettségi egyes kérdései - mivel csak kevesebben vizsgáztak a tárgyból, így maga a botrány nem gyűrűzött tovább, a dolgozatokat nem kellett újra megírniuk a diákoknak.

2002-ben is a feladatok összeállításába csúszott komoly hiba a magyar érettségin, ugyanis olyan Radnóti Miklós verset kellett volna elemeznie a diákoknak, amely nem szerepelt minden szöveggyűjteményében. Bár emiatt sokan csak időveszteséggel tudták elvégezni a feladatot - amíg fénymásoltak számukra -, de nem íratták újra, illetve nem törölték a feladatot.

Miskolcon volt talán a legnagyobb helyi léptékű botrány, ugyanis a kijelölt időponthoz képest egy héttel korábban íratták meg a szakközépiskolai érettségit németből és franciából - máig érthetetlen módon. A több ezer diáknak végül póttételeket küldött a minisztérium.

Mindmáig a legkínosabb esett a kétszintű érettségi debütálása volt 2005-ben. Még a nyomdai szakaszban szivároghattak ki a tételek, ráadásul ekkor a nyomdák és a raktárak helye sem volt titkosítva. Emlékezetes, hogy mikor már terjedni kezdett az interneten is a magyar, a történelem és a matematika érettségi feladatsora, az érettségi kezdetét megelőző estén a közszolgálati televízióban szembesítették a minisztert a kinyomtatott feladatokkal.

Ezt követően kemény szigorításokat vezettek be: a feladatokat titkos helyszínen állítják össze a szakemberek, központilag kijelölt, titkos és jól őrzött nyomdában állítják elő a feladatlapokat, ahol minden érintett alkalmazottat ellenőriznek, emellett hasonló szigorral járnak el a terjesztés során is.

Az elmúlt években inkább technikai problémákat lehetett tapasztalni. 2010-ben az Educatio szervereinek leterheltsége miatt néhány ezer diák eredményeit nem tudta rögzíteni a rendszer, ezt később pótolták. 2014-ben az emelt szintű angol érettségi hallott szövegértési részében akadtak problémák, több diák is panasszal élt, mert nem volt jól hallható a szöveg a vizsgatermekben.