A stratégia szerint minden közoktatási intézményben biztosítani kell az internet-hozzáférést megfelelő sávszélességgel. A mostani fejlesztés több, mint a duplájára drágult.
5684 köznevelési és szakképzési intézmény 1,5 millió diákjához jut el a korszerű nagy sebességű internet
– hangzott el az iskolai wifi-hálózatok kiépítésével és korszerűsítésével foglalkozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) keddi projektzáróján. Az erre fordított állami büdzsé egyébként 10 milliárd forintról végül 21,55 milliárdra nőtt. Az úgynevezett digitális oktatási stratégia jegyében ugyanis elmondásuk alapján minden közoktatási intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő, központilag menedzselt wifi-szolgáltatást. Korábban Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára erről azt is elmondta, hogy a vezeték nélküli hálózatok szűrik is a káros tartalmakat.
Nemesné Kanyó Anikó, a KIFÜ infrastruktúra-fejlesztés projektiroda vezetője felidézte: az a kormányzati stratégia, hogy a 100-500 fős intézményekben 100 Mbit/s, az ennél nagyobb feladatellátási helyeken pedig legalább 1 Gbit/s sávszélességű internetet kell biztosítani. Viszont 2013-ban a hazai iskolákban még az átlagos sávszélesség csupán 4,2 Mbit/s volt és elég nagy szórást mutatott az iskola mérete és elhelyezkedése szerint,
2014-ben pedig még a magyarországi iskolák kevesebb mint egyharmadában volt wifi-elérési lehetőség.
A fejlesztés célkitűzése, hogy minden állami köznevelési és szakképzési intézmény nevelésre-oktatásra használt helyiségeiben biztosított legyen wifi-hozzáférés – vagyis teljesítsék a stratégia előírását. A wifi-lefedettséget országosan a Klebelsberg Központ tankerületei által fenntartott köznevelési intézményekben, a szakképzési intézményekben, valamint a közép-magyarországi régióban található állami fenntartású oktatási intézményekben biztosítják majd, mondta el a projektiroda-vezető, hozzátéve:
a kiépítési célt már 100 százalékban el is érték.
Emellett meglévő hálózatok sávszélességet is fejlesztik, ennek érdekében kapcsolatban állnak más, országos hálózatokat építő cégekkel is. Szó esett az idén szeptember végén lezáruló projekt utáni időkről, azaz a folytatásról is, amit Kongó Krisztián elnökhelyettes meg is nevezett, ez lesz a „Gigabit Magyarország 2030”.
A távoktatással nagyot fejlődött a hazai közoktatás digitalizációja, előtte, ahogyan a fenti adatok is mutatják, elég vegyes volt a technikai háttér elérhetősége. Korábban elindult egy laptop-program is, bár az a választások után leállt. Az iskolai wifinek azért is nagy jelentőssége van, hogy ne álljanak elő olyan helyzetek, hogy például a pedagógus egy tananyag szemléltetéséhez szeretne kivetíteni egy videót, de a folyosó végén már nincs elég erős hálózat hozzá, hogy ezt megtegye.
