A 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány miatt Magyarországon is át kellett állni digitális távoktatásra, és bizony gyorsan kiderült, hogy a krétánál (itt most az íróeszközre, nem pedig a sok szülő által rettegve emlegetett e-ügyintéző rendszerre gondolunk) és a rojtosra fénymásolt feladatlapoknál ma már léteznek jobb megoldások is.

A digitális eszközökre már csak azért is komoly szükség van, mert a most iskolapadokban ülő gyerekek, az úgynevezett alfa-generáció tagjai már teljes mértékben digitális bennszülöttek, hiszen már a születésük idején is létezett az internet, a mobil-, és okostelefonok, de a táblagépek és videojáték-konzolok sem csak a technológiai újdonságok iránt érdeklődő geekek eszközei voltak. Ez a generáció már a rövid szöveges üzenetek helyett is inkább az emojikat, illetve a rövid hang-, és videoüzeneteket küld, így alaposan fel van adva a lecke a tanároknak, hogy 45 percen át képesek legyenek lekötni a diákjaik figyelmét.

Online projektmunkák

Itthon is egyre elterjedtebb szerencsére, hogy a gyerekeknek nem csak ledarálják a tananyagot, hanem őket aktívan bevonva, egyfajta projektszemlélettel adják át a tudást a tanárok. Emiatt nem ritkaság, hogy a nagyvállalati világból ismert alkalmazásokat vetnek be, hogy ezeken keresztül kövessék az órai munkát.

“Mi az iskolában eleve egy nagyvállalati, “enterprise” szoftvert, a Microsoft Teams-t használjuk” – mondta Papp András, az Európa 2000 Gimnázium igazgatója kérdésünkre.

Ha én most egy olyan gyereket, aki már egy éve nálunk tanul, elküldenék bármelyik multihoz, megkapná a belépőkártyáját, onnantól pedig tudna a kollégáival csevegni, értekezleteket összehívni, anyagokat megosztani, akárcsak az ott dolgozók. Ebből a szempontból óriási előnyben vagyunk.

Több helyen használnak hasonló rendszereket, sőt, akadnak olyan iskolák, ahol a projektalapú oktatáshoz éppen olyan projektmenedzselő alkalmazásokat is bevetnek, mint például a Trello nevű rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a projektek résztvevői egy központi felületen lássák, melyik részfeladatnak kik a felelősei, mik a határidők, emlékeztetőket kérhetnek vagy épp a közösségi oldalakon is használt kommentekkel véleményezzék az addigi munkát.

Diszlexiások támogatására fejlesztették, de mindenki profitál belőle

Az „analóg” világban még kevesebb figyelem irányult a különféle tanulási nehézségekkel küzdő tanulókra, noha, közülük sokan egyáltalán nem képesek kevesebbre a társaiknál, pusztán más eszközökre van szükségük, hogy kiaknázzák saját potenciáljukat. A diszleksziás gyerekeknek segít az Office 365 szoftvercsomagban elérhető Immersive Reader nevű alkalmazás, ebben pár kattintással változtatható a betűméret, de akár a szavak vagy az egyes betűk tagolása is, ami segíti az olvasási készségek fejlesztését. A szoftver egy algoritmus segítségével segít feldolgozni a szöveget, így akár a szótagolást, vagy az egyes szófajokat is ki lehet emelni, ami nem csak a diszlexiás diákok számára könnyíti meg az osztálytermi – vagy épp otthoni – munkát.

Nem az iskolának készült, de működik

Akadnak olyan alkalmazások is, amelyeket teljesen más célra fejlesztettek ki, mint például a Kahoot online kvízkészítő szolgáltatás, amivel kocsmakvízek, szakmai konferenciák vagy baráti társaságok szórakozhattak, de a tananyag játékos kikérdezésére is kiválóan használható. Ennek a kifejezetten oktatási célú, továbbfejlesztett változata a 2005-ben indult Quizlet, amelynek ma már több mint 50 millió aktív felhasználója van és mintegy hárommilliárd virtuális tanórát bonyolítottak le a segítségével.

“Ha én beszélek 40 percen át, az túl sok a gyerekeknek, a hasonló eszközök bevezetik a tanórákra a gamificationt, azaz játékosítják a munkát” – mutatott rá Papp András.

Hasonló módon, eredetileg nem oktatási célra szánták a Canva nevű online prezentációkészítőt, amely sok helyen a ma már szinte özönvíz előttinek tűnő PowerPointot váltotta ki, azonban például iskolai kiselőadások illusztrálására is tökéletesen alkalmas, különösen, hogy így azok sem maradnak ki, akik éppen otthon vannak, betegség vagy karantén miatt.

Videojáték és közösségi oldal az oktatás szolgálatában

A világ egyik legnépszerűbb videojátéka a Minecraft, amelyet sok mai gyerek szülei is ismerhetnek, ha máshonnan nem, hát a karácsonyi ajándékvásárlás idejéről. A régi idők 8-bites grafikáját idéző játék ugyanis napjainkra akkora popkulturális jelenséggé vált, hogy nem ritka a Minecraft-pólós, cipős vagy iskolatáskás gyerekek látványa az utcákon sem.

Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy a játéknak létezik egy, kifejezetten tanárok és diákok számára fejlesztett verziója, a Minecraft Education Edition (MEE), amelyben a képzett tanárok afféle virtuális tanösvényeket hozhatnak létre, amelyeket végigjárva a tanulók játékos formában vehetik magukhoz a tananyagot. Emellett, ők maguk is építkezhetnek, például kémiai elemeket vagy a kémialaborban is használt eszközöket működtethetnek, így akár távoktatásban is bemutathatóak bizonyos kísérletek.

“A kreativitásunk és fantáziánk szabhat csak határt a felhasználási lehetőségeknek” – mesélt a Minecraftról az Eduline-nak adott májusi interjújában Izsák Dávid, a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola tanára, maga is MEE-szakértő. “A Minecraft tanári közösség oldalán több óraterv is megtalálható, a hozzá tartozó világokkal, ezeket az anyagokat le lehet tölteni, de a MEE-n belül is elérhetők, sajnos a legtöbb még csak angol nyelvű, de készülnek kimondottan magyar diákok számára létrehozott világok is. A csoportjaimmal csináltunk már nyelvtanuló pályákat, készítettünk képregényeket, építettünk díszleteket, történeteket és történelmi eseményeket játszottunk el, elkészítettük Magyarország térképét, építettünk várakat.”

A szakember szerint a Minecraft azért is rendkívül hasznos az oktatásban, mert például a nyelvi órákon sok gyerek küzd azzal a problémával, hogy gátlásai miatt nem szívesen beszél idegen nyelven a társai előtt.
“Egy Minecraft figura szerepébe bújva könnyebb a szorongó és zárkózott tanulóknak kommunikációs helyzeteket megoldania” – tette hozzá Izsák Dávid.

A játékokon túl a diákok rengeteg időt töltenek a közösségi oldalakon is. A Facebook ezen a téren már nem is tud labdába rúgni, az szinte már ciki a mostani tizenévesek számára, szemben az olyan platformokkal, mint a rövid videók megosztására szakosodott TikTok, vagy az Instagram. Utóbbihoz hasonlít, az “oktatás Instagramjának” is nevezett Flipgrid oktatási platform, amely biztonságos – külső felhasználók által nem elérhető – felületen teszi lehetővé, hogy a tanárok és diákok képek, vagy rövid videók segítségével kommunikáljanak. Például, a tanár egy rövid videóban kérheti meg a tanulóit, hogy egy bizonyos témával kapcsolatos gondolataikat így osszák meg a többiekkel. A Flipgrid azt is lehetővé teszi, hogy akár egész osztályok kapcsolódjanak össze – akár a bolygó ellentétes oldalairól – és így végezzenek csoportmunkát.

A cikk a Hankook támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.