Gimnáziumi vezetők az új NAT-ról: az idei bevezetés kapkodáshoz vezetne, aminek a gyerekek látnák a kárát

Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (NAT).

  • Eduline/MTI

Az MTI-hez péntek este eljuttatott, tizenöt gimnáziumi igazgató által jegyzett közleményben azt írták az új NAT kapcsán: "a három éve formálódó anyagot utoljára 2018 őszén volt alkalma egy hónapon keresztül véleményeznie a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak. Az azóta született módosítások még nem nyilvánosak, így azokról szakmai véleményt nem tudunk alkotni".

Kitértek arra, mivel a NAT a köznevelés jövőjének irányait hivatott kijelölni, elengedhetetlennek tartják, hogy megalkotása és bevezetése megfelelő szakmai alapokon nyugodjon, ezért a grémium a végső tervezet

mihamarabbi nyilvánosságra hozását és az érdemi társadalmi vita megkezdését sürgeti.

 Álláspontjuk szerint a NAT hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére, amihez időre van szükség. A pedagógusoknak meg kell ismerniük az abban megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórákon alkalmazni tudják. Ezek a feladatok a mindennapi iskolai munka mellett több hónapot vesznek igénybe.

Ugyanilyen összetett feladatnak nevezték az új NAT-hoz illeszkedő tankönyvek elkészítését, amelyhez - írták - szintén hosszú idő és az iskolákkal folytatott élénk párbeszéd szükséges.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a középiskoláknak 2019 őszén meg kellett hirdetniük a 2020/2021. tanévben induló osztályokat. A tájékoztatók tartalmazzák a helyi tantervek tantervi hálóit. A diákok és a szülők ezek ismeretében választanak középiskolát. "Aggályosnak tartjuk, ha a most felvételiző diákok oktatása nem a meghirdetettek szerint kezdődhet meg szeptemberben" - áll a közleményben.

Mindezek alapján azt kérik, hogy az új NAT a megjelenést követően - az átállásra kellő időt biztosítva - legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba,  álláspontjuk szerint ugyanis a korábbi bevezetés kapkodáshoz vezet, aminek a gyermekek látnák a kárát.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tíz év után leváltják a Szegedi Tudományegyetem kancellárját

Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.