2020. szeptemberétől minden szakképzést nyújtó középfokú iskolában tanuló diák az első két évben ösztöndíjat, a duális képzésben részt vevők munkabért kapnak majd. Összegyűjtöttük, mekkora összegű támogatásra számíthattok a különböző iskolatípusokban és évfolyamokon.
November 19-én megszavazta az Országgyűlés a szakképzési törvényt, amely értelmében jövő szeptembertől a szakgimnáziumok technikumként, a szakközépiskolák pedig szakképző iskolaként működnek tovább. Előbbiben öt-, utóbbiban hároméves lesz a képzés, amely mindkettő intézményben ágazati alapozó tárgyakkal kezdődik.
A szakképző iskolákban a második évben, a technikumokban pedig a harmadikban kezdődik a szakosodott képzés. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.
További változás, hogy már nem csak a rászoruló diákok kapnak ösztöndíjat, hanem az első két évben mindenki, amíg nem kezdi el a gyakorlatot. Ezt alapszabályként mindenkinek duális képzés keretében, egy cégnél kell elvégezni, a diákok pedig többé nem tanulószerződéssel, hanem szakképzési munkaszerződéssel, munkaviszony keretében dolgoznak majd, akár már 15 éves kortól. Ezzel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az Eduline-nak azt mondta: a tanulószerződés eddig védte a diákokat, munkaviszonyban viszont könnyebben sérülhetnek a jogaik.
Ugyan a pontos összegeket tartalmazó rendelet még nem jelent meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már közölt számokat. Táblázatban gyűjtöttük össze a diákoknak járó - havi - ösztöndíjakat és béreket:
| Technikum | Szakképző iskola |
9. évfolyam | 7 ezer forint (+ további juttatások) | 14 ezer forint |
10. évfolyam | 7 ezer forint (+ további juttatások) | 10-50 ezer forint |
Duális képzés | A minimálbér 25-60 százaléka (2019-ben bruttó 37 250-89 400 forint), az utolsó évben maximum 100 százaléka (2019-ben bruttó 149 ezer forint) | |
Rászorultsági alapon további ösztöndíjra lehet majd pályázni. A diákok ezek mellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphatnak, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek.
A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Átalakítják a szakképzést: itt olvashattok a középiskolában tanulható szakmákról
2020. szeptember elsejétől radikálisan lecsökken és átalakul azoknak a szakmáknak száma, amelyet a középiskolai tanulók szerezhetnek meg. A képesítésekről tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
