A világ menekült gyerekeinek kevesebb mint fele részesül oktatásban

A világ menekült gyermekeinek kevesebb mint fele részesül oktatásban - hívta fel a figyelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) pénteken.

  • MTI

Filippo Grandi menekültügyi főbiztos rámutatott: ha nem fektetnek be a menekültek oktatásába, felnő egy olyan nemzedék, amely képtelen lesz az önálló életre és a munkára.

A mintegy 7,1 millió iskolaköteles korú menekültgyermekből 3,7 millió nem látogat oktatási intézményt - írta jelentésében a genfi székhelyű főbiztosság az új tanév közeledtével.

Miközben világszerte a gyermekek 91 százaléka jár általános iskolába, a menekültek körében ez az arány mindössze 63 százalék. Az oktatás lépcsőin felfelé haladva egyre rosszabbak az adatok: míg világszerte a fiatalok 84 százaléka tanul középiskolában, a menekültek között 24 százalékos ez az arány, egyetemre pedig 3 százalékuk jár, szemben a világszintű 37 százalékkal.

Az UNHCR azt kérte az egyetemektől, hogy legyenek rugalmasabbak a diplomák kiadásánál, mivel sokan az erőszak elől menekülve kénytelenek hátrahagyni felsőfokú tanulmányaikat.

A menekültügyi főbiztosság egyúttal felszólította a kormányokat és az adományozókat, hogy támogassák új kezdeményezését, amelynek célja középiskolák építése, tanárok képzése és a menekültgyerekek oktatási költségeinek átvállalása családjaiktól.

Iskolázottság és munkalehetőségek híján "a fiatalok sokkal könnyebben kizsákmányolhatók, és elkeseredettségükben nagyobb eséllyel fordulnak illegális tevékenységek felé" - hangsúlyozta jelentésében a főbiztosság. Az UNHCR megjegyezte, hogy a befogadó országoknak is javára válik, ha újabb oktatási létesítmények épülnek.

Megdöbbentő adatok: több százezer szíriai gyereknek esélye sincs a tanulásra

A Szíriával szomszédos országokban élő menekült gyerekek több mint negyven százaléka nem jár iskolába a KidsRights szerint. A nemzetközi segélyszervezet kedden ismertetett jelentéséből kiderült, hogy ez a szám emelkedik, és nő a veszélye annak, hogy elvész egy generáció, ami súlyos hatással lenne a nyolcadik éve háború dúlta Szíria újjáépítésére irányuló erőfeszítésekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.