Egy pécsi iskolában – iskolai közösségi szolgálatként – diákok végeznek olyan feladatokat, amelyek a pedagógiai asszisztensek dolga lenne.
Az iskolai közösségi szolgálat a 2011-es köznevelési törvény hozadáka, amit a 2012/2013-as tanévtől vezettek be felmenő rendszerben. Célja, hogy a középiskolások még érettségi előtt részt vegyenek olyan „önkéntes” tevékenységekben, amelyek a tanuló „társadalmi környezetének javát” szolgálják.
Az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséért, az osztályfőnökökkel együttműködve egy iskolai koordinátor felel az adott intézményben, ő minden esetben az iskola egyik pedagógusa - írja a Népszava.
"Megdöbbentem, amikor láttam, hogy a gyerekek tanári felügyelet nélkül vonszolják fel mozgássérült, tolókocsis diáktársukat a lépcsőn. Megkérdeztem a kollégámat, hogy ez mégis micsoda? Azt mondta, épp iskolai közösségi szolgálatot végeznek" – nyilatkozta a lapnak a pécsi gimnázium tanára. Később kiderült, a délutáni korrepetáló foglalkozásokon is gyakran érettségi előtt álló diákokat vet be az iskola, ha valamelyik szaktanár éppen nem ér rá. Természetesen ezt is iskolai közösségi szolgálatként könyvelik el számukra.
Érettségi 2019: ezekre a vizsgázókra nem vonatkozik az 50 óra közösségi szolgálat
Az érettségi egyik fontos felvétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. De mi a helyzet az előrehozott érettségivel? Ebben az esetben meddig kell teljesíteni?
Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője úgy vélekedik, sokszor az is gondot jelent, hogy a pedagógusok amúgy is túl vannak terhelve, a közösségi szolgálatért felelő koordinátorok, ha kezdetben lelkesen is vállalták a feladatot, végül már csak azt nézik, hogy meglegyen az adminisztráció, ez viszont a minőség rovására megy. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran „házon belül” oldják meg a közösségi szolgálat kisebb-nagyobb részét.
A köznevelési törvény szerint egyébként a kormány kezdeményezésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) feladata a monitorozás és a tanácsadás. Horváth Péter NPK-elnök a lap megkeresésére nem tagadta, vannak problémák, mint fogalmazott, meg is lepődne, ha minden tökéletesen működne.
"Vannak, akik komolyan veszik a feladatot, és vannak, akik csak „letudják”. Az ellenőrzéskor a dokumentációkból nehéz megállapítani, mikor melyik esettel állunk szemben. Igyekszünk minél több tanáccsal, segítséggel ellátni a kollégákat – mondta, hozzátéve: szerinte az iskolai közösségi szolgálat alapvetően sikeresen működik."
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
