Egyetlen rendeletben sem szerepel, hány óra hiányzást igazolhatnak a szülők, erről az iskolák döntenek.
"Ezzel jelentősen tudnák csökkenteni a beteglétszámot a rendelőben, arról nem is beszélve, hogy sok olyan megbetegedés van, ami fertőző, és indokolatlanul beülni egy olyan várótermi közösségbe, ahol esetleg fertőzést össze tudunk szedni, ezt a szülő ki tudná védeni” – mondta az ATV-nek Tóth Endre háziorvos.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a szülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét - írják.
"Az is igaz egyébként, hogy a pedagógusok egy jelentős része az osztályfőnökök jelentős része próbálja ezt a lehetőségeihez mérten rugalmasan kezelni, bár ebben az agyonközpontosított rendszerben bizony biztos vannak olyan pedagógusok, akik félnek eltérni bármilyen szabálytól." - mondta Erdész Ferenc, a Cseve Csoport - Csak Együtt Van Esély szervezője.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete egyébként már a kormányhoz fordult az ügyben, eredményre azonban nem jutottak, mert ahogy az oktatási államtitkártól megtudták, a szülő által igazolható napok számát egyetlen rendeletben sem tartalmazza, ezért nem lehet rendeletmódosítást kérni. Azt tehát, hogy hány napot igazolhat a szülő, minden iskola egyénileg határozza meg.
"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"
Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
