Ki vállal felelősséget kiutazásért és a külföldi nyelvtanfolyamok szakmai színvonaláért? A Szülői Hang Közösség arra kéri a kormányt, hogy a szakmai szervezetek és az iskolák bevonásával dolgozzon ki alapos és átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot.
Nemrég jelentették be, hogy 90 milliárd forintot költ a kormány 2020-tól a kilencedikes és tizenegyedikes diákok - kétszer kéthetes - külföldi nyelvtanfolyamára. Ez évente körülbelül 140 ezer diákot érint.
Szülőként elsődleges, hogy a teljes kiutazásért és annak szakmai színvonaláért felelősséget vállaló nemzetközi szervezeti háttér biztosított, átlátható és mindenki számára megismerhető legyen, egyértelműen megállapítva, hogy ki az a személy, aki a külföldre utazó gyermekért felelősséget vállal.
Ha családoknál szállásolják el a gyerekeket, a legjobb szándék mellett is adódhatnak komoly problémák, melyek megelőzése és kiszűrése komoly szakmai és emberi odafigyelést követel a szervezők részéről - emelik ki Szülői Hang Közösség.
Szerintük ezek a felelősségek nem háríthatóak a fogadó családokra illetve iskolákra, hiszen a szülők velük nem állnak közvetlen kapcsolatban. A magyarországi iskoláknak sem lehetősége, sem eszköze nincs ahhoz, hogy külföldi fogadó családokért és iskolákért lelkiismeretesen felelősséget tudjanak vállalni.
Jelenleg nem látszik, hogy a kormányzat hogyan tud garanciát nyújtani 140 ezer gyerek biztonságos és színvonalas kiutaztatására, tekintve, hogy az ehhez szükséges belföldi és külföldi szervezeti háttér láthatóan még a tervek szintjén sincs meg. Ezért arra kérik a kormányt, hogy a szakmai szervezetek és az iskolák bevonásával dolgozzon ki alapos és átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot.
Itt vannak az újabb részletek a külföldi nyelvtanfolyamokról
A külföldi nyelvtanfolyamokon a teljes ellátást és az útiköltséget is finanszírozzák majd - többek között erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
És mi a helyzet a hazai nyelvoktatással?
Nem titok, hogy komoly hiányosságok tapasztalhatók az iskolai nyelvoktatásban. A szülők 9%-ban számoltak be tanárhiányról az angol nyelv esetében, amikor az előző évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi oktatás; a gimnáziumokban ez az arány 11%, a szakképzésben 14%.
Mindezek oda vezetnek, hogy a hazai nyelvoktatás hiányosságai miatt a gyerekek sokszor nem sajátítják el azokat a nyelvi alapokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valóban sikeres legyen a nyelvtanulás szempontjából egy külföldi utazás - írják.
Félő azonban, hogy pont azok maradnak ki vagy profitálnak keveset a programból, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre a nyelvtanuláshoz, és akiknek más lehetőség nem adott az egyéni fejlesztésre. Ezt elkerülendő, javasoljuk, hogy a kormány bővítse ki a programot további lehetőségekkel. Illetve tegyék lehetővé, hogy helyi szinten az iskola és a szülők közösen döntsenek, hiszen ők ismerik legjobban a gyerekeket, az igényeket és a körülményeket - hangsúlyozzák.
Nem jó döntés nyelvvizsgához kötni a felvételit: így szavaztak az Eduline-olvasók
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
