Megvannak a központi középiskolai felvételi eredményei: alacsonyabb az átlagpontszám a tavalyinál
Közzétette a központi középiskolai felvételi előzetes eredményeit az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderül: a diákoknak idén is a matematikateszt ment nehezebben, az átlagpontszám pedig mind a három évfolyamon alacsonyabb, mint a tavalyi.
Kevesebb pontot szereztek a nyolcadikosok az idei középiskolai központi felvételin, mint a tavaly felvételiző általános iskolások – derül ki az Oktatási Hivatal oldalán közzétett előzetes adatokból. A maximális 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek azok a nyolcadikos diákok, akik január 19-én kitöltötték a felvételi tesztet magyarból és matematikából.
Idén is matematikából születtek gyengébb eredmények, az átlagpontszám az ötvenszázalékos eredményt sem éri el: a maximális 50 pontból átlagosan 19,5-öt szereztek a vizsgázók. Ez valamivel magasabb, mint a 2018-as eredmény (tavaly 18,3 volt a nyolcadikosok átlagpontszáma), ám alacsonyabb, mint a két évvel ezelőtti 20,4-es átlagpontszám. Magyarból 29,9 pont az átlag – ennél tavaly és tavalyelőtt is magasabb pontszámok születtek, akkor 32,9 és 31,2-es átlageredményt produkáltak a végzős általános iskolások.
A vezető gimnáziumok átlagpontszáma ennél természetesen jóval magasabb: az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) például az elsőként, már a vizsga másnapján közzétette az ott felvételit író diákok átlagpontszámát: a nyolcadikosok magyarból 34,2, matematikából 28,1 pontot szereztek. Az Eötvös József Gimnáziumban tesztet író nyolcadikosok átlageredménye magyarból 39,6, matematikából 35,6 pont, míg a győri Révai Miklós Gimnáziumban 37 és 30 pont.
A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban a nyolcadikosok átlageredménye magyarból 32,6 pont, matematikából 22,1 pont, az Óbudai Árpád Gimnáziumban 32,5 és 25,9 pont. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban felvételit írók átlagpontszáma magyarból 34,6, matematikából 23,6, a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 33 és 27 pont.
| Hányan felvételiztek idén? |
|
A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére 55 ezren jelentkeztek, az Oktatási Hivatal előzetes adatsorában 49 ezer teszt eredménye szerepel. A 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelire 9600-an, a 8 évfolyamosra pedig majdnem 6 ezren jelentkeztek. A központi írásbeli felvételit nem minden diáknak kellett megírnia – a szakközépiskolák az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják a jelentkezőket, a gimnáziumok és a szakgimnáziumok azonban kötelezővé tehetik az írásbeli vizsgát. Ebben a tanévben összesen 425 középiskola – az intézmények 64 százaléka – döntött úgy, hogy a hozzájuk jelentkező diákoknak részt kell venniük a központi írásbeliken. A népszerűbb iskolák szóbeli felvételit is tarthatnak. A diákok magyarból és matematikából is tíz feladatot kaptak (azok azonban több részből is álltak), 45-45 percük volt a két teszt megírására. A nyolcadikosok matematikai feladatsorából online tesztet készítettünk, így bárki kipróbálhatja, meg tudná-e oldani a példákat - a tesztet itt találjátok. |
A hatodikosok és a negyedikes átlagpontszáma – akárcsak az előző években – jóval magasabb volt. A hatosztályos gimnáziumok írásbeli felvételijén 55 volt az átlagpontszám, ami alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 64,4 pontos átlageredménynél. Tavaly ugyanis matematikából a közepes felkészültségű diákok is egészen jó eredményt szerezhettek, mert a feladatsor az átlagosnál könnyebb volt. Idén matematikából az átlagpontszám 25 (2018-ban 33,8 pont volt), magyarból pedig 30 (2018-ban 30,6 volt).
A nyolcosztályos gimnáziumba készülők átlagosan 55,4 pontot szereztek - egy évvel ezelőtt 68,5 pont volt az átlageredmény, főleg magyarból szereztek sok pontot a diákok. Idén a magyarteszt átlagpontszáma 31,3, a matematikai feladatsoré pedig 24.
Sok volt a feladat, kevés volt az idő
„Gyorsasági verseny” – így jellemezte az írásbeli középiskolai felvételit a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Arató László az írásbeli felvételi után az Eduline-nak úgy értékelte a feladatsorokat, a nyolcadikos és a hatodikos feladatsor is változatos, érdekes volt, „dicsérhető lenne a minősége, de mind a kettő, különösen a hatodikos megcsinálhatatlan. Nem azért, mert a feladatok egyenként túl nehezek, hanem azért, mert túl sok feladat van. Negyvenöt perc alatt ennyi feladatot egy igen jó képességű hatodikos diák sem tud megoldani”.
Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni. „Majdnem negyven kérdés van matematikából (a diákok összesen 45 percet kapnak a feladatok megoldására), aki erre nem készül céltudatosan, az biztosan elvérzik. Egyre kevésbé elég az, ha egy diák felvételi feladatsorokat old meg, ehhez tematikus készülés kell. Ez ilyen szinten nem általános iskolai tananyag, az iskolai matematikaoktatás ehhez kevés, a felvételire külön kell gyakorolni, készülni” – mondta a középiskolai felvételiről Baloghné Békési Beáta, a legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője.
„Három elég hosszú szöveges feladatot kaptak a diákok, ezek miatt valószínűleg sokan érzik úgy, hogy ha több idejük lett volna, jobban tudtak volna teljesíteni. A szöveges feladatok megoldása egyszerűen több időt vesz igénybe, hiszen értelmezni kell a szöveget, ki kell találni, hogyan kell felírni az összefüggéseket, hogyan érdemes egyáltalán elindulni a megoldás felé” – mondta a matematikatanár a nyolcadikosok feladatsoráról.
