"A feleltetés gyakran a hatalom gyakorlásának egy eléggé szadisztikus módszere"

Tanárként fontos eldönteni, hogy mi a cél: "megfélemlítéssel tanulásra kényszeríteni a diákokat, vagy megpróbálni felkelteni az érdeklődésüket bizonyos témák iránt" - véli Pievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának angoltanára, aki a Tanárblogon megjelent írásában a feleltetést járta körül.

  • Eduline

"Hányszor néztem én is kisdiákként végig, ahogy a tanár lapoz a naplóban, egyre erősebb gyomorgörccsel drukkolva, hogy ne engem válasszon, amikor látszott, hogy lassan a 'P' betűhöz ért. Aztán voltak a hirtelen visszalapozások, vagy a végletekig kijátszott helyzetek, amikor teljesen végiglapozta a tanár a naplót, majd az ábécében az elsőt felszólította. Lehet, hogy tévedek, de azt érzem, a feleltetés gyakran a hatalom gyakorlásának egy eléggé szadisztikus módszere" - írja Prievara Tibor a Tanárblogon.

Az angoltanár egészen másképp csinálja mindezt. Előre megbeszéli a diákjaival, hogy csak neki - akár egy szünetben - szeretnék elmondani a tananyagot, vagy esetleg egy kisebb csoporthoz odaül munka közben és úgy értékel, de természetesen az egész osztály előtt is előadhatnak, ha azt választják. "Így mindenki a saját ütemében képes fokozatosan feloldódni, és tanulni az előadás műfaját" - tette hozzá Prievara Tibor.

A fejlesztő értékelés megvalósításának első számú követelménye, hogy a diák biztonságban érezze magát a tanórán.

Ennek ellenére az angoltanár a saját élményei, emlékei alapján is azt vallja, nem az volt a lényeg, hogy kiderüljön, hogy ki mit tanult meg, hanem pont az, hogy megtalálják azt, aki nem készült, és "lebuktassák". "Amennyit a félelemmel elér, annyit (sőt sokkal többet) el is veszít a diák sikeres demotiválásával. Ha valaki nem szereti a biológiát, érdemes egy tananyagban őt megkérni, hogy ismétlő előadást állítson össze, készüljön fel, adjon elő, és legyen az adott kis anyagrész szakértője" - javasolja Prievara Tibor, hozzátéve: "természetesen egy ilyen előadás után a dolgozat is sokkal jobban sikerül majd, és elérhetjük, hogy a tantárgyunk megszűnik "mumusnak" lenni. Ez kétségtelenül hosszabb és nehezebb út, de fontos eldöntenünk, hogy mi a cél: megfélemlítéssel tanulásra kényszeríteni a diákokat, vagy megpróbálni felkelteni az érdeklődésüket bizonyos témák iránt, amivel a mi tantárgyunk foglalkozik".

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Reggel kilenckor kezdődhet az iskola: ezért lenne jó a későbbi becsengetés?

Itthon is egyre több szó esik a kilenc órai iskolakezdésről. Több országban is elfogadták már a később induló tanítást, de vajon milyen előnyei és hátrányai vannak az egy-két órás csúszásnak?

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.