A fideszes oktatáspolitikus szerint az iskolafenntartás kérdéséhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, érdemes lenne nagyobb oktatási körzeteket kialakítani, "de ez nem jelenti, hogy mindent egy központi fenntartó alá kell rendelni". "Problémát jelent az is, hogy a magyar gyerekek nemzetközi összehasonlításban kevés (évi 610) közfinanszírozott órát töltenek tanulással, míg számos nyugat-európai országban ennek másfélszeresét, az USA-ban ennek majdnem kétszeresét. Ettől függetlenül nagyon sok magyar gyerek nagyon sokat tanul, mert a szülei ezt megvásárolják neki a képzési piacon. Nagyon sokan azonban ezt nem tehetik meg. Miért is csodálkozunk, ha széttartó a kimenet?" - mondta.

Pokorni Zoltán szerint a diákoknak több időt kellene az iskolában tölteniük, ennek egyik útja az egész napos oktatás bevezetése - az új rendszernek úgy azonban nincs értelme, hogy a szülők kivehetik a gyerekeket a délutáni foglalkozásokról. 

"Az utóbbi évben gyakran fordul elő, hogy teszünk egy javaslatot, amit az államtitkárság először elutasít, majd később elfogad, de rálicitál, és túlzásokba esik. Ez is egy ilyen történet: mi azt mondtuk, dolgozzuk ki a szakmai és finanszírozási hátteret, és ösztönözzük az iskolákat, hogy azt a megoldást válasszák legalább a hátrányos helyzetű régiókban, az alsó tagozaton. Az államtitkárság javaslatában erre válaszként az szerepel, hogy legyen kötelező, s ne csak az alsó tagozatban, hanem felsőben is. Az az elem pedig, hogy a szülő kérésére el lehet engedni a gyereket, a modell nem kellő ismeretéről tanúskodik, hiszen az nem egész napos iskola, hanem a tanulószoba" - magyarázta.

Pokorni Zoltán hozzátette: éles vita van az oktatási államtitkársággal a felzárkóztató évfolyamok bevezetéséről. "Nem látom értelmét annak, hogy iskola éretlen gyerekeket fogyatékosnak, vagy „felzárkóztatandónak” minősítsünk, miközben a naptári életév, és a mentális érettség ebben a korban két-három évvel is eltérhet. Ha valaki betöltötte a hetedik életévét, nem biztos, hogy iskolaérett, de ettől még nem fogyatékos, nem kell elkülöníteni, s ezzel stigmatizálni. A Fidesz kormányon ezt képviselte 1998-2002 között, mi tettük rugalmasabbá az óvoda és az általános iskola közötti átmenetet" - mondta. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.

eduline