A számvevőszék vizsgálata arra kereste a választ, hogy az említett két ágazat irányítási, működési rendszere 2006 és 2010 között biztosította-e a célszerű és eredményes feladatellátást. A jelentés megállapította, hogy a két ágazatban ezen időszak alatt nem készültek hosszú és középtávú ágazati szakmai koncepciók, stratégiák, emiatt a végrehajtás nehézkes, elhúzódó volt, ez pedig csökkentette a szakmai felügyelet és a feladatellátás eredményességét. A helyszíni ellenőrzések felhívták a figyelmet az elszámolások, a gazdálkodás, illetve az ellenőrzési rendszer korábbi hiányosságaira - tette hozzá az ÁSZ.
   
A dokumentum szerint  kormányhatározatok rendelkeztek a volt Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz tartozó gazdasági társaságok, közalapítványok szervezeti átalakításairól, de ezeket megalapozó hatástanulmányok, gazdaságossági számítások csak esetenként készültek. A kormányhatározatok gyakran változtak, ellentmondásokat tartalmaztak, végrehajtásuk elhúzódott, csak részben valósult meg, vagy el is maradt - tették hozzá.

Nem volt a társaságok szakmai tevékenységének mérésére alkalmas kritériumrendszer és hiányoztak az éves üzleti tervekhez a szakmai elvárások. A minisztérium szakmai irányítását, felügyeleti tevékenységét a követő és nem a kezdeményező magatartás jellemezte - olvasható a közleményben. Az ÁSZ kitért arra: a szakmai feladatok ellátása és a gazdálkodás minisztériumi értékelése általános és formális volt, nem tért ki a veszteséges gazdálkodás megszüntetésére. Kedvező változásnak tartják ugyanakkor a támogatások felhasználásának szigorodását.
   
A számvevőszék úgy látja: a közalapítványokra vonatkozó kormányhatározatokat szakmailag nem kellően megalapozott, átgondolt, összehangolt elemzések és értékelések alapján hozták meg, és a végrehajtást sem követték nyomon. A végrehajtás szakmai értékelése elmaradt, a megtakarításokat vagy többletköltségeket, a döntéshozói beavatkozások célszerűségét és eredményességét nem elemezték.
   
A számvevőszék azt is javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy gondoskodjon az informatikai stratégia kidolgozásáról, a fejlesztések és források összehangolt, hatékony felhasználásáról, illetve biztosítsa a belső kontrollrendszer jogszabályokban meghatározott szabályozását, eredményes, hatékony működtetését.
   
A jelentés megállapította ugyanis azt is, hogy a tárcának nem volt ágazati informatikai stratégiája. A fejlesztések elszigeteltek voltak, s ezzel együtt párhuzamos feladatellátás volt tapasztalható. Az informatikai rendszerek fejlesztésének célját és az értékeléshez mutatószámokat nem határoztak meg, ezért a rendszerek hatékonysága nem volt megállapítható - tartalmazza az ÁSZ jelentése.

MTI