A német típusú duális modellt vezetnék be a szakképzésben 2012-re: vagyis három évre csökkenne a jelenleg négyéves szakiskolai képzés, és a jelenleginél jóval fontosabb szerep jutna a külső gyakorlati helyszíneknek. A kormány és a a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megkötött szakképzési keretmegállapodás értelmében kilencvenkilenc új gyakorlatigényes szakma felügyeletét venné át - hozzájuk kerülnének például az építőipari, gépipari, kereskedelmi, vendéglátóipari és számviteli szakmacsoportok -, és az ő feladatuk lenne mostantól a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgák felügyelete és lebonyolítása, valamint a szakiskolai tanulmányi versenyek szervezése is.

Bajban a szakképzés: kevés a diák, kevés a használható szakma?

A szakiskolát végzett fiataloknak ma csupán harminc százaléka tud vagy akar elhelyezkedni a szakmájában, az új szakképzési törvény célja, hogy a „végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez” – derül ki abból a megállapodásból, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a MKIK elnöke a napokban írt alá.


„Közelíteni kell egymáshoz a szakképzés és a gazdasági szférát” – mondta az Eduline-nak Szilágyi János, az iparkamara oktatási igazgatója. „Az eddig ezer órás gyakorlati képzést ezernyolcszáz órára akarjuk emelni. A szakmunkásképzés a gyakorlat irányába tolódik el, és a képzés nagyobb része a vállalatoknál történik majd. A cégeket természetesen igyekszünk majd érdekeltebbé tenni abban, hogy minél több tanulót fogadjanak” – tette hozzá.

Szilágyi János szerint a magyar vállalkozásoknak jelenleg csupán 1,5-2 százaléka vesz részt a szakképzésben, míg ez az arány Ausztriában és Németországban huszonöt százalék körül mozog. A tanulókat fogadó cégek persze nemcsak támogatásban és kedvezményekben részesülnének, a kamara a gyakorlati helyek szakmai felügyeletét is szigorítani szeretné, ahogy a szintvizsgák és a képzést záró szakvizsgák ellenőrzését is.

„Hogy a szakképzésből kikerülő szakemberek valóban megállják a helyüket a munkaerőpiacon, szükséges, hogy rendelkezzenek a szakmájuk végzéséhez szükséges kulcskompetenciákkal. Azoknak a gyerekeknek, akik a nyolcadik osztály befejezése után még nem alkalmasak arra, hogy a szakiskolai képzésben részt vegyenek, az  úgynevezett áthidaló évfolyamon lenne lehetőségük a felzárkózásra. Itt elsősorban a számolási, olvasás-szövegértési készségek fejlesztésére, a munkára nevelésre és a civilizációs ismeretekre helyeznénk a hangsúly. Ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a szakmunkásképzésből kihulló diákok számát” – magyarázza Szilágyi János. Az egyelőre kérdés, kik lesznek az áthidaló évfolyam tanulói, a jelenlegi rendszerben ugyanis csak azokban az intézményekben lehet felvételiztetni, ahol jelentős a túljelentkezés.

Nem lesz szükség ennyi szakiskolai tanárra?

A bólyi Monteunovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Virág Györgyné szerint járhatóbb út lenne, ha a jelenleg két plusz kétéves rendszert egy plusz három évessé alakítanák - ugyanis nem annyira a szakiskola kimeneti szabályozásával van baj, sokkal nagyobb gond az, hogy a nyolcadik évfolyamosok jegyei nem tükrözik a valós tudást.

„Az általános iskola végén semmiféle kimeneti mérés nincsen, így sokszor olyan gyerekek kerülnek be kilencedik osztályba, akik az alapvető készségeknek sincsenek birtokában. A szakiskola első két évében az olvasás-szövegértési és a matematikai kompetenciákat a jelenlegi rendszerben is fejlesztjük, a komolyabb szakmai képzésre pedig csak ezután kerül sor” – mondta.


Virág Györgyné szerint a szakképzés idejének megrövidítése sem kimondottan szerencsés. Azokat a gyerekeket, akik tizennégy-tizenöt éves korukban kerülnek ki a gyakorlati helyekre, a cégek semmire sem fogják tudni alkalmazni, hiszen alapvető szakmai ismeretekkel sem rendelkeznek. A Baranya megyei szakiskolában például az asztalostanulók az első tanévet kizárólag benti gyakorlaton töltik, míg a szakácstanulóknál a képzés egész ideje alatt érvényes heti egy nap tankonyhai és külső gyakorlat vált be.

Az új szakképzési törvény várhatóan az iskolák személyi összetételébe is alaposan beleszól majd. Az általunk megkérdezett iskola igazgatója szerint a közismereti tárgyakat oktató tanároknak mindössze a felére-harmadára lesz szükség akkor, ha az új rendszert bevezetik, de nem lesz biztos a helyük a szakmai elméletet iskolai keretek között oktató tanároknak sem.

Horváth Dóra
eduline