A tanulóknak február 20-áig kell dönteniük, hogy mely középfokú intézményekbe adják be jelentkezési lapjaikat, továbbá arról, hogyan rangsorolják jelentkezéseiket. Ezután kezdődnek csak a "felvételi eljárások" az egyes középfokú iskolákban - melyek eredményeképpen majd április 20-án születnek meg a felvételi döntések – olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatójában.

Fontos megjegyezni, hogy mind a nyolcadik osztályosok továbbtanulásánál, azaz a 9. évfolyamra történő felvétel esetében, mind pedig a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba történő felvételnél az iskolák nagyobb része kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján fogja majd rangsorolni a hozzájuk jelentkező tanulókat, azaz az iskolák kevesebb, mint felében tartanak felvételi vizsgákat. Ebben az évben ugyanis az egyes iskolák már nem szervezhettek különböző tantárgyakból, helyi követelményekre épülő írásbeli felvételi vizsgákat, hanem kizárólag a központi, egységes, kompetenciaalapú magyar nyelvi és matematika írásbeli felvételiken való részvételt kérhették a hozzájuk jelentkező tanulóktól.

Tehát azoknak a tanulóknak, akik olyan középfokú iskolákba adják be jelentkezési lapjaikat, amelyek kérték tőlük a központi írásbeliken elért eredményeket, részt kellett venniük a január 23-a és február 5-e között lezajlott központi, egységes, kompetenciaalapú írásbeli felvételi vizsgákon. Az írásbeliben résztvevő iskolákban február 12-éig elvégezték a tanulók dolgozatainak javítását, s az eredményeket rögzítették az elektronikus rendszerben.

A felvételi rendszerében 1095 középfokú iskola hirdetett meg tanulmányi területeket (osztályt, tagozatot) a következő tanévre.

Felvételi vizsgák
A nyolcadik osztályosok továbbtanulásánál, azaz a 9. évfolyamra történő felvétel esetében 470 iskola tart felvételi vizsgát, tehát központi írásbelit is (továbbá közülük 302 majd helyi szóbeli felvételit is tart majd). Az "általános tanterv alapján történő felkészítést nyújtó" tanulmányi területekre jelentkező nyolcadik osztályos diákok közül 58.104 fő írt felvételi dolgozatokat.

Egy korábbi pályázat eredményeként 19 középiskola nyerte el a "tehetséggondozó középiskola" címet. Az ilyen középiskolákba történő írásbeli felvételihez külön feladatlapok készültek, és közülük 15 középiskola élt a "tehetséggondozó írásbeli" lehetőségével. Ezen a központi írásbelin mintegy 2.000 diák vett részt (egy részük a magyar nyelvi és a matematika közül csak az egyik dolgozatot írta meg, mindkettőt 1.692-en írták).

Összességében tehát az általános iskolát befejő diákok mintegy 60%-a vett részt a központi írásbeliken.

A 8 évfolyamos gimnáziumi osztályt indító iskolák közül 44, míg a 6 évfolyamos gimnáziumi osztályt indító iskolák közül 60 iskola tartott központi írásbeli felvételi vizsgát. Ezeken az írásbeliken 3.531, illetve 5.022 tanuló vett részt, azaz korosztályuk mintegy 3,5, illetve 5%-a.

A három különböző évfolyamon megszervezett, négyféle típusú írásbeli eredményeiből arra a következtetésre jutott a tárca, hogy a gyakorló pedagógusokból álló bizottságok által összeállított feladatsorok betöltötték a feladatukat, a vizsgák sikeresen zajlottak le.

Írásbeli felmérés
Az írásbelik célja elsősorban nem a lexikális ismeretek felmérése volt, hanem a középiskolai továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése. A tanulók számára a konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megismert, begyakorolt eljárások alkalmazása mellett számos feladat újszerű összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitott a tanultak mozgósításának, az ötletes alkalmazás képességének, a kreativitásnak.
Az egyes évfolyamokon az írásbeliken elért átlagos eredmények pontosan megfelelnek az előzetesen várt teljesítményeknek.

A 9. évfolyamra jelentkező mintegy 58 ezer tanuló "reprezentatív mintának" is tekinthető a korosztályukban; az ő átlagteljesítményük a két dolgozat összesítése alapján 50,69%.
(Az 1.692 fő "tehetséggondozó" írásbelit tett tanuló átlagteljesítménye 64,59% volt.)
A néhány ezer - zömében korosztálya legjobbjai közé tartozó - 4. illetve 6. osztályos tanuló átlagteljesítménye 72,03%, illetve 72,36% volt az írásbelik alapján.

Az írásbeli felvételi feladatsorok minden teljesítménytartományban megfelelően differenciáltak a tanulók között, azaz lehetőséget adnak az iskolák számára a felvételi rangsorolásra. De természetesen a felvételiken nemcsak ez az írásbeli dönt, hiszen mindenütt kötelező figyelembe venni az általános iskolai tanulmányi eredményeket is, valamint a nyolcadikosok esetében az írásbelit tartó iskolák 64%-a szóbeli felvételit is tart majd.

A tárca szerint a feladatsorokban szereplő példákkal, valamint a javítókulcsokkal kapcsolatban a korábbi éveknél jóval kevesebb észrevétel, kérdés érkezett be, és ugyanez mondható el a dolgozatok javításával kapcsolatban benyújtott tanulói észrevételek számáról is.