Egy alsós gyerek iskolakezdése 2018-ban átlagosan 48 000 forintba került a szülőknek, egy felsősé pedig 61 000 forintba - derül ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felméréséből.
Az elemzés szerint a közép- és felsőoktatási intézménybe járóknál a kiadások ennél is magasabbak voltak: előbbi esetében 68 ezer, utóbbinál 84 ezer forintba került az iskolakezdés. A papír-írószereket 66 százalék hipermarketekben szerezte be, 38 százalék a helyi papírboltból, 30 százalék pedig a nagyobb papír-írószer bolthálózatokat választotta.
A ruhákat legtöbben, a választ adók 64 százaléka, nagy sportáruházakból veszi, kínai áruházból minden ötödik ember választ tornacipőt és egyéb ruházati termékeket, minden negyedik válaszadó pedig online vásárol.
A válaszadók 89 százaléka ruházati cikkeket is ilyenkor vásárol gyerekének, a tornacipő és tornaruha mellett őszi ruhák is kerülnek ilyenkor a kosárba. A válaszadók háromnegyede vásárolt egyéb, az iskolai élethez szükséges kiegészítőket, kulacsot, tornazsákot, iskolatáskát vagy tolltartót.
A kutatás szerint a tollak és füzetek, egyéb papíráruk kiválasztásánál az elsődleges szempont azok minősége volt. A minőség 73 százaléknál, míg az ár 67 százaléknál játszott döntő szerepet az egyes termékek kiválasztásakor, 60 százalék figyelembe veszi a gyerek kérését, ízlését is.
Azt, hogy egy termék újrahasznosított anyagból készül-e, csupán 11 százalék jelölte meg fontos szempontként - derült ki a kutatásból. Az online felmérés a nyolc éve működő webes kereskedelmi cég, a Bónusz Brigád oldalain történt, a cég internetes felületein eddig 1,5 milliónyian regisztráltak és 600 ezren vásároltak.
A béren kívüli juttatások egyik eleme az iskolakezdési támogatás. Július 1-től egészen december 31-ig bármikor kérhető a munkáltatótól, és ez alatt az időszak alatt használható fel az utalványokat elfogadó üzletekben.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
A fiatalok szerint generációjuk mentális állapota aggasztó, a szorongás mindennapossá vált, miközben a túlterhelt szakemberek miatt sokan nem jutnak megfelelő segítséghez.
Egy nappal Fendler Judit távozásának bejelentése után már az utódját is megnevezték.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
