A szervezet közleményében kiemelte: jónak tartják, hogy a felsőoktatási koncepció szorosabbá teszi a felsőoktatási intézmények és gazdasági szereplők közötti kapcsolatot, törekszik a szellemi és anyagi források jobb felhasználására, csökkenti a bürokráciát, összehangolja a pályázati rendszer elemeit és bevonja a gazdasági szereplőket a kutatás és az oktatás támogatásába.
Irreálisnak tekintik viszont azt a célkitűzést, hogy 2030-ra a felsőoktatás képes legyen külső források bevonásával finanszírozni önmagát. Alapkutatásokat nem lehet megrendelésekkel irányítani, a finanszírozónak csak egyetlen kikötése lehet: a rendelkezésre bocsátott eszközök segítségével magas színvonalú kutatási eredményeket kell elérni - mutattak rá.
Kitértek arra is, ahhoz, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók ne csak értékes munkavállalók, hanem a társadalom művelt, széles látókörű, környezettudatos és a kihívásokat intelligens módon kezelő tagjai legyenek, elengedhetetlen a humán- és a társadalomtudományok megfelelő támogatása a tudományegyetemeken. Hiánya a koncepciónak, hogy ezekről csak közvetve tesz említést.
Elhibázottnak tartják a felsőoktatás piaci alapon működő rendszerként való kezelését a felsőoktatás minden szintjén. Külső szakemberek bevonása az irányításba korlátlanul emelhető fizetéssel nem feltétlenül szolgálja a minőséget - vélték, hozzátéve: a vezetés akkor lesz hatékonyabb, ha a hierarchia jelentősége mérséklődik és erősödik az intézményi demokrácia.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
