A felsőoktatásban a hallgatók 43 százaléka vállal tanulmányai mellett munkát, ezen belül az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendben tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok egynegyede vállal munkát - derül ki a diplomás pályakövető rendszer kutatásából.
A felvi.hu oldalon hétfőn publikált összegzés szerint a kutatásban 31 hazai felsőoktatási intézményt kerestek meg online kérdőívekkel. A kutatás a 2011-ben aktív hallgatók teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap- es mesterképzések hallgatóit. A vizsgálat kérdéseire csaknem 46 ezren válaszoltak.
A tanulmányok melletti munkavállalás a leggyakoribb a képzési rendszer második szakaszában, a mesterképzésben. A szakemberek szerint az egységes vagy osztatlan képzés köti leginkább a felsőoktatáshoz a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok idején.
Szakterületi bontásban a leginkább "munkaközelinek" a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében figyelembe kell venni a mesterképzési hallgatóknak az átlagnál lényegesen nagyobb arányát - olvasható a tanulmányban, amely kitér arra, hogy a természettudomány és az egészségügy, illetve az orvostudomány hallgatói az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz.
A munkaviszony típusa nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatóinál. A nem nappali tagozatos hallgatók döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkát, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el.
A kutatás szerint a hallgatóknál az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható a leggyakoribbnak, ez 91 százalékos. Német nyelvismerete a hallgatók 61 százalékának van; az orosz, spanyol, olasz, francia nyelvek ismerete 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken, francia, olasz és spanyol nyelvtudásról leginkább a művészeti és bölcsészettudományi hallgatók számoltak be.
A hallgatók 5,6 százaléka említett külföldi tanulmányokat a felsőfokú képzés ideje alatt, leggyakrabban a Tempus vagy az Erasmus program támogatásával. Arányuk az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. Képzési formák szerint bontva a hallgatókat az derült ki a kutatásból, hogy leginkább a nappali egyetemi képzések teszik lehetővé a külföldi tanulmányok folytatását.
